Van, aki komolyan hisz bennük, mások a „biztonság kedvéért” veszik komolyan ezeket a hiedelmeket.
Aranka néni, maga babonás? Dehogy, aranyom, azok mind balszerencsések! – szól a vicc, s bizony a számtalan népi hiedelem közül leginkább azok állták ki az idők próbáját, amelyektől a szerencsét várták, illetve várják az emberek. Jöjjön az 5 talán legnépszerűbb szerencsével összefüggő babona a Bors gyűjtéséből.
Eleink azon a véleményen voltak, hogy az ártó szellemek a kéményben élnek, a kéményseprő pedig, megtisztítva a kéményt, elűzi az ártást és a bajt. Innen ered, hogy már pusztán kéményseprőt látni is szerencsét hoz, mely a babona szerint fokozható, ha gyorsan megfogjuk az egyik gombunkat és megerősítésként elkántáljuk a „Kéményseprőt látok, szerencsét találok” című rigmust.
A pók szerencsét hoz, elég csak a házi pókra gondolni, mely a hálójával megfogja az otthonunkban nem kívánatos rovarokat. Ezért őseink sajátos tisztelettel viszonyultak a nyolclábú jószágokhoz: nem véletlenül vallják sokan, hogy pókhálót elszakítani, éjszaka pókot fogni, sőt pókot agyonütni balszerencsét hoz. Ugyanakkor, ha az emberre pók ereszkedik, sikítás és csapkodás helyett mosolyogni érdemes: a hiedelem szerint ugyanis ez azt jelzi, hogy hamarosan pénz áll a házhoz!
Volt idő, amikor a lónak varázserőt tulajdonítottak, a négylábúhoz köthető lópatkó pedig ezt a véderőt szimbolizálta. Ezért látni néha a házak bejárata közelében is lópatkót, hogy távol tartsák vele az ártást. Mi több, egyesek még a hálószobájukba is kiakasztották, mondván: előző távol tartja a rossz álmokat. Igaz, a babonások szerint nem mindegy, hogy helyezkedik el a patkó. A különleges formáról úgy tartják, akkor hoz igazán szerencsét, ha a két szára az ég felé néz, mert akkor az íves fele felfogja és nem engedi kifolyni azt.
A „lekopogom” egyfajta megerősítése a kimondott jónak, pozitív kívánságnak, egy cselekedet, mellyel igyekszünk tenni annak megvalósulásáért. Ennek a babonának az eredete az ősi pogány kultúrákra nyúlik vissza, melyek úgy tartották, hogy a fákban szellemek, istenek laknak. A „hozzájuk” történő bekopogással egyfajta megidézésük, segítségül hívásuk vagy éppen köszönetünk kifejezése történhet.
Ritka mint a négylevelű lóhere, s aki ilyet talál, az bizony szerencsés ember – vélik a babonások! Tény, hogy átlagosan mintegy 10 ezer három levelű lóherére jut egy négylevelű, az viszont kifejezetten érdekes, hogy a hiedelem szerint a lóhere minden egyes levele szimbolizál valamit. Az első levél a hitet, a második a reményt, a harmadik a szeretetet, a negyedik pedig... talán nem meglepő módon: a szerencsét!
Az összetört tükör talán a leginkább baljóslatú tárgy: a babonások úgy tartják, ha a tükör összetörik, azzal bizony a benne tükröződő lelke is összetörik. A lélek begyógyulásához pedig nem egy, nem két, hanem egyenesen hét év kell, addig balszerencse sújtja az embert. Kész szerencse, hogy ebbe nem kell beletörődni, mert a hiedelem szerint lehet tenni ellene. A megoldás, hogy amint megtörténta baj, aznnal gyűjtsük össze tükör szilánkjait, majd este, a hold fényénél elásva megtörjük az átkot és megszabadulunk a hét évnyi balszerencsétől. Most őszintén: kell ennél nagyobb szerencse?!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre