Te is feszült vagy az ünnepek miatt karácsonykor? Lehet, pánikrohamod van!

A pánikbetegség tünetei 

Váratlanul fellépő erős szorongás, halálfélelem, mellkasi fájdalom, erős és szapora szívverés, nehézlégzés, zsibbadás, bizonytalanság. Ezek a tünetek viszonylag hamar elmúlnak, mégis hatással vannak az egész életünkre. Mivel állandóan attól rettegünk, hogy mikor tör ránk egy újabb rosszullét, nem szívesen megyünk el otthonról, nehezen alakítunk ki párkapcsolatot, kerülünk minden olyan helyzetet, találkozót, ami kibillenthet minket a megszokott egyensúlyunkból. Nőknél kétszer olyan gyakori az előfordulása, általában fiatal felnőttkorban jelentkezik, de előfordul, hogy idősebbeknél, az egyedüllét váltja ki. Hazánkban körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség – ismerteti dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. 

Szinte mindenki átéli egyszer 

Bármelyikünkkel megeshet, hogy egyik pillanatról a másikra a pánikroham tüneteit tapasztaljuk. Ha ilyen történik, akkor általában azonnal tudjuk, hogy mi váltotta ki, hiszen közvetlenül az esemény után leszünk rosszul. Ilyen lehet a közlekedésben átélt veszélyhelyzet, ha rossz hírt kapunk, vagy ha vizsgára, állásinterjúra készülünk és rettenetesen izgulunk, vagy ha olyan eseménynek vagyunk szemtanúi, ami megvisel minket. Ez a szorongásos roham hamar elmúlik, és remélhetőleg nem is tér vissza többé. „Egyetlen roham még nem vezet betegséghez. Más a helyzet, ha a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, és így további szorongásokhoz vezetnek. A pánikbetegség kialakulásában nem a rosszullétek gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. Az egészet átélni tényleg ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy utána a páciens retteg, hogy megismétlődik. Mindegy, hogy hányadik alkalom után, de ha az úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás jelentkezik, és megjelenik a betegek gondolkodásában a „biztosan rosszul leszek ismét” gondolat, akkor pánikbetegséggel állunk szemben" – mondta dr. Purebl György professzor, aki hozzátette – 20 évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó szimptómákat ugyanis szervi okoknak tulajdonították, összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal. Mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően jelen pillanatban körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség. 

Mi váltja ki? 

A pánikbetegség kiváltó oka ismeretlen, de a megfigyelések egyértelműen arra utalnak, hogy lehet örökletes is. Állhat a hátterében állandó stressz, idegeskedés, túlhajszoltság, veszteségtől való félelem, vagy olyan átélt traumák, mint a lelki, - fizikai, - vagy szexuális bántalmazás, szeretethiány, túlzott szülői féltés, elfojtás – írja a Fanny magazin.

Jól kezelhető 

Fontos, hogy ha pánikbetegségre gyanakszunk, mindenképpen keressük fel az orvosunkat, aki az olyan szervi eltérések kizárása után, mint a kardiológiai vagy neurológiai problémák, magas vérnyomás, reflux, pszichiáter szakemberhez irányít minket. Ha a tünetek enyhébbek, akkor lehet, hogy elegendő változtatnunk az életmódunkon, ha súlyosabbak, akkor pedig pszichoterápiát, illetve gyógyszeres kezelést írhat elő a szakorvos.

„A kutatások szerint a kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek jelentős százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad. Ezt a módszert oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években. A lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül, így a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez. Bár az eredeti terápia tizenkét alkalmas, a tapasztalat szerint ma már – a korai diagnózisnak köszönhetően – rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. Ugyan nem könnyű végigcsinálni, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges" – tette hozzá Dr. Purebl György.