Bár többnyire a nagyi mondogatta, valójában az 1860-as években, Walesben jegyezték le a népi bölcsességet. Az alma megelőző és gyógyító hatásait már az ókorban is ismerték és azt is tudták: nem érdemes megpucolni, mert a héjában is van vitamin.
Nem állunk rosszul az almafogyasztás terén: az elmúlt években fejenként évi 10-11 kilót ettünk, miközben 46 kiló gyümölcs az évi fejadag, vagyis a gyümölcsfogyasztásunk egynegyede almából áll. Az alma amellett, hogy finom, az egyik legtöbb gyógyhatással rendelkező gyümölcs.
Gazdag C-vitamin tartalma mellett A- és B-vitamint, folsavat, kálciumot, magnéziumot és káliumot is tartalmaz. Emellett antioxidánsként működik, vagyis gyulladáscsökkentő és a keringésre is jó hatással van. Rostanyaga kedvezően hat a szervezetre és a héja is remek vitamin forrás.
A legtöbb gyümölcs savtartalma miatt rongálja a fogat, de az alma ebből a szempontból is különleges: a benne található fluor kifejezetten jót tesz a fogaknak. Ha alma rágcsálás után iszunk egy pohár vizet, akkor leöblítjük a felesleges savakat. Antibakteriális és vírusölő hatásának köszönhetően mindezek mellett hozzájárul egyes a szájüregi fertőzések (pl. afta) kezeléséhez, illetve a fogszuvasodás megelőzéséhez is.
Jó hír a diétázóknak: 100 g mindössze 53 kalória, nagyszerű fogyókúrás gyümölcs. Tisztítja az emésztőrendszert és kiváltja a teltségérzetet. Étkezés előtt negyed órával együnk meg egy darab almát, így sokkal hamarabb jóllakunk. Az alma akkor is segít, ha gyengének vagy fáradékonynak érezzük magunkat, ugyanis rengeteg energiát tudunk nyerni belőle.
1. A bűn almája – A Biblia szerint az emberpár első bűne az volt, hogy ettek a jó és rossz tudásának fájáról: Éva nem tudott ellenállni a kígyó csábításának, Ádám pedig az asszonynak, ezért beleharaptak az almába és Teremtő kiűzte őket az Édenkertből.
2. Az ország(ok) almája - Az országalmákat már a római császárok is használták hatalmi szimbólunként, ezt vették át a német-római uralkodók, majd a többi keresztény király. A középkorban a belsejébe a Golgotáról hozott földet tettek, ezzel emlékeztetve arra, hogy az uralkodó is porrá lesz.
3. A bátorság almája - 1307. november 18-án Tell Vilmos számszeríjából kilőtt nyílvesszőjével száz lépés távolságból kettéhasította a fia fején lévő almát. A feladat valójában Tell büntetése volt, mert engedelmeskedett a Habsburg-helytartónak, nem tisztelgett az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalap előtt ugyanúgy, mintha a helytartó állna ott.
4. A tudomány almája - A kötekedő zseni, Isac Newton, éppen egy gyümölcsfa alatt gondolkodott azon, hogy mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán, amikor egy alma a fejére pottyanva elindította benne a gondolatmenetet, hogy a tárgyak miért esnek pontosan lefelé. Ez vezetett el a gravitációs kölcsönhatás felismeréséhez.
5. A high-tech almája - A garázsvállalkozásnak indult Apple logója napjaink legismertebb almája. A cég furcsa névválasztására számos történetlétezik: az egyik szerint egy dalszövegben hallott alma fogta meg Steve Jobsot és Ron Wayne-t, a másik legenda szerint Newton előtt akartak tisztelegni. Jobs állítólag egyszer tréfásan azt mondta, hogy azért választotta ezt a nevet, mert szereti az almát, és a telefonkönyvben előrébb szerepel, mint a nagy vetélytárs, az Atari. Tisztelői úgy mesélik, hogy éppen gyümölcsdiétán volt és egy almaültetvényről tartott hazafelé, amikor az ötlet kipattant a fejéből.
Ezért tűzték bele a vasszöget A sápkóros, vagyis vashiányos lányokat vidéken olyan almával etették, amelybe napokon át vasszögek voltak beszurkálva. Ez a népi vasterápia hatékonynak bizonyult, bár manapság tablettákkal pótoljuk a szervezet fémhiányát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre