Te is ki vagy téve a zajártalomnak?

Európa lakosságának 1,4 százaléka pedig már olyan súlyos, 75 decibel feletti zajterheléssel él együtt, amely meghaladja az egészségügyi határértéket. Ezek a rendkívüli körülmények a visszafordíthatatlan halláskárosodás mellett idegrendszeri és agyi károsodással is járnak, nem beszélve az alvási zavarokból adódó fáradtságról vagy a magas vérnyomásról.

A zajterhelés hosszútávon kihat az ember munkahelyi teljesítményére is, a gyerekeknél pedig tanulási nehézségeket okozhat. Egyes orvosi szakvélemények szerint a zajproblémák miatt akár 8-10 évvel is kevesebbet élhetünk.

Milyen hatással van a zaj az egészségünkre?

A környezeti zaj befolyásolja a beszédérthetőséget, a hangtisztasági fokot, valamint az utózengési időt is. Egy sportcsarnokban a pályán lévő játékosok és edzők között a kommunikációt nagyban nehezíti, hogy a rossz akusztikai körülmények miatt nem értik jól egymás szavát. Ennek ellensúlyozására egyre hangosabban beszélnek, nő az átlagos hangnyomásszint. Az állandó zaj és koncentrált figyelem 1-2 óra után fáradtságot okoz, ez rossz hatással van a sportolók közérzetére, továbbá csökkenti a sportteljesítményt is.

Sokat segít az ideális akusztika

A zajszennyezés ugyanolyan veszélyes lehet, mint a légszennyezés vagy a káros vegyi anyagok. Az emberek zajjal szembeni érzékenysége eltérő. A hangzavar kezdetben csak stresszt okoz, a hosszú távon elszenvedett zajterhelés viszont a vegetatív idegrendszert károsítja. A megfelelő akusztikus környezet létrehozása segíthet a megelőzésben.

Egy sportcsarnokban is elengedhetetlen a zaj csillapítása

Egy-egy multifunkciós létesítmény tervezésekor ma már alapvető szempont az akusztikai kényelem. A hangot visszaverő nagy, sík, belső falfelületeket, a térelválasztó falakat, lelátó alatti tereket zajvédelmi szempontból is szigetelni kell. A nagy zajterhelésnek kitett épületekben, ahol sokan és sok időt töltenek az emberek, elengedhetetlen a megfelelően tervezett és kivitelezett akusztikai védelem.

„Zárt terekben a zaj csökkenthető hangelnyelő burkolatokkal, szigeteléssel” – mondta a hangszigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, Aszódy Tamás. „Az épületakusztikai szakemberek célja már a tervezésnél az, hogy az alapzajt csökkentsék. Budapesten például az MVM DOME multifunkciós csarnok akusztikai szigetelése már eleve ezen az elven készült, éppen ezért az alapzaj csendesebb és a játéktér és a nézőtér is sokkal komfortosabb.”

Az alattomos tinnitus

A zajterhelés fülzúgást is okozhat, a tinnitus okozta kellemetlen tünetek pedig közel fél millió magyar ember mindennapjait nehezítik meg. A csak időnként felbukkanó vagy folyamatosan jelenlévő, akár csak egyik vagy másik fülben susogó, sípoló vagy doboló hang miatt egyre zavaróbbá válik a világ, és ez bizonytalanságot, szorongást is okozhat. Előfordul, hogy amikor az orvosok kizárták a szerbi eredetű fülzúgást, kiderül, hogy egy folyamatos, alapzajos környezet váltja ki a fülzúgást.

Ezek fülkárosító hangok

Minél közelebb vagyunk a hangforráshoz, annál jobban ki vagyunk téve az esetleges sérülésnek. A suttogás ereje 20 decibel, a normál beszélgetés körülbelül 60 decibel körül zajlik, ami nem olyan hangos, hogy károkat okozzon a hallásunkban. Hivatalosan 80 decibeltől már védeni kellene a fülünket a zaj káros hatásaitól. Viszonyításképpen: a síp 100 decibelen fütyül, a mentő szirénája 120 decibelen szól, és egy átlagos fesztiválkoncerten is mértek már 120 decibelt, ami azt jelenti, hogy halláskárosodás jelentkezhet az első 15 perc után. Nem mindegy, milyen közel van a hangforrás a fülünkhöz, és mennyi ideig vagyunk kitéve az intenzív zajnak. Ugyanis minél alacsonyabb a hangerő, annál hosszabb ideig hallgathatjuk azt a károsodás kockázata nélkül, és minél nagyobb a hangerő, annál kevesebb idő elegendő a halláskárosodás kialakulásához.