Az edzés okossá tesz, avagy ilyen az, amikor agyra is gyúrunk

Az „izomagy” kifejezés nem éppen dicséret, ugyanis azokra használják, akik erőből szeretnének megoldani mindent, rugalmatlanok és nem túl okosak, ellenben sportosak, vagyis annyit „gyúrtak”, hogy merev izom van a gondolataik helyén. A tudomány ennek mégis ellentmond, hiszen a sport javítja a nagyagy külső rétegét adó szürkeállomány vérellátását, vagyis a fizikai aktivitás szó szerint okosabbá tesz és serkenti a kreativitást.

A sport bevési az infót

A mozgás rögzíti az agyban az emlékeket, és ahhoz is hozzájárul, hogy kitartóbban tudjunk összpontosítani. A holland iskolákban az iskolai órák közé 20 perces laza edzést tartalmazó szüneteket iktatnak be, így a diákok tovább képesek figyelni az órákon. Az Amerikai Egyesült Államokban pedig azt kutatják folyamatosan, hogy a tanítás utáni sporttevékenység hogyan hat az iskolai teljesítőképességre. A sportolóknak nehezebben kalandozik el a figyelmük, hatékonyabban végeznek egyszerre több feladatot, illetve könnyebben megjegyezik azt, amit szeretnének észben tartani. Ezzel pedig meg is dől az egyetemre csupán a sportteljesítménye alapján bejutó, ostoba baseballjátékos sztereotip mítosza.

Bringázással rögzül egy idegen nyelv

A séta és a biciklizés hozzájárul a szavak hatékony elsajátításához, ha valaki éppen idegen nyelvvel ismerkedik. Persze a gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy szótárazunk a bringán, hanem a mozgással egybekötve igyekszünk feleleveníteni a kifejezéseket fejben.

Az aerobik megőrzi az emlékeket

A memóriára remek hatással van az aerobedzés, hiszen fokozott működésre készteti az agy hippokampusz régióját, ahol az emlékeket tároljuk. Számos kutatásban kimutatták, hogy a fizikai állóképesség javulásával gyarapodik a memóriáért és a tanulásért felelős idegsejtállomány. Minél edzettebb tehát a test, a tanulás és az emlékezés annál jobban megy.

Edzés egyenlő kiegyensúlyozottság

A sport jó hatással van a belső egyensúlyra. Az a bizonyos euforikus érzés, ami egy jól sikerült edzés közben a hatalmába kerít, csupán egy egyszerű biokémiai folyamat, vagyis boldogsághormon-löket. A lazító-koncentráló edzések pedig – például a jóga – segítenek a stresszoldásban. A stressz ugyanis a test reakciója egy vélt vagy valós veszélyhelyzetre, ami beindítja a „harcolj vagy menekülj!” ösztönt. A jóga segít a test tudatos ellazításában, ami magával hozza a lelki nyugalmat. Egy 2010-es kutatás szerint a rendszeresen jógázóknál az agy amigdala régiójának zsugorodása figyelhető meg, ami a stresszért, a félelemért és a szorongásért felel.

Zseniális kreativitás, okos aggkor

Nem egy művész, tudós vagy nagy gondolkodó hangsúlyozta, hogy a mozgás kulcsszerepet játszik alkotói kreativitásának a megőrzésében. A rendszeres mozgás segít a szellemi teljesítőképesség megőrzésében. Már napi 30-45 perc sétával is kiküszöbölhető a demencia veszélye, és minél hamarabb vágunk bele az edzésbe, annál biztosabb, hogy évtizedek múlva is vágni fog az eszünk, mint a borotva.