Budapest hét kerületében, összesen 12 helyen állnak az úgynevezett Lottóházak. De miért nevezzük ezeket Lottóházaknak, mikor és miért épültek, egyáltalán kik költözhettek ezekbe? Tartsanak velünk fővárosi retró sétánkon, és kiderül.
A lottó Genovából származik, ahol a városállamot kormányzótestület irányította. A testületből évente öten kiváltak, erre az öt helyre előbb 120, később 90 jelölt közül, sorsolás útján delegálták az új szenátorokat. A genovaiak fogadásokat kötöttek ki lesz az öt új vezető. Aki legalább két új tanácstag nevét eltalálta jutalmat kapott. A legtöbbet az nyerte, aki mind az öt nevet eltalálta.
A „kis lutri” nevű lottó első sorsolását 1770. szeptember 2-án tartották Magyarországon. Hazánkban a hazafias polgárság a gyűlölt osztrákok kezelésében levő lottójátékot bojkottálta. A mai lottó 1957-ben született meg az Országos Takarékpénztár szervezésében. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. Az első nyerőszámok: 16, 61, 71, 77, 89. voltak. A lottósorsjegy 1957 és 1968 között 3 forint 30 fillérbe került. Manapság a játékosok hétről hétre átlagosan összesen mintegy 2,5 millió lottószelvényt adnak fel.
Pénznyeremények mellett elkezdtek tárgynyereményeket is sorsolni, például autót vagy hangszert, de a legnagyobb értékű nyereménynek a teljesen berendezett öröklakások számítottak, ezekben a berendezés és felszerelés értéke gyakran egyenértékű volt a lakáséval. Eleinte a különböző helyeken kiválasztott és megvásárolt lakások keltek el, az 1960-as évektől már komplett, erre a célra szánt lottóházakat húztak fel. A havi ingatlansorsolásokat 1957-től egészen 1978-ig tartották. Fortuna segítségével havonta 1-3 lakás talált gazdára.
Az első tárgynyeremény-sorsolást 1957. április 5-én tartották, az utolsót 1991-ben. Ez idő alatt több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára, összesen 599 gépkocsi, 505 darab öröklakás, 224 darab üdülő (családi ház). A legtermékenyebb év 1958 volt, ekkor 60 lakást osztottak ki. Az első 2 szoba hallos lakást a Mártírok úti házban (ma Margit körút) a 808 646-os sorszámú szelvény tulajdonosa nyerte. Az első tárgy főnyeremény egy Wartburg volt, amelyet egy 13 éves kunszentmártoni kisfiú, Molnár Tibor nyert.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában már 1841-ben szerveztek kastélysorsolásokat, melyek a sorsjátékok főnyereményei voltak. Sokkal vonzóbbak voltak a pénznyereményeknél, mivel kézzel fogható értéket kaptak a nyertesek. A szerencsések nagy részének a kastély kihasználhatatlan volt, ám mivel óriási vagyoni értékkel bírt, jól eladható volt, amiből bárki megalapozhatta jövőjét.
A sorsolásokon olykor különböző vidéki városokban található ingatlanokat is megnyerhettek a szerencsések, például Balatonalmádiban vagy Miskolcon, ahol a legnagyobb vidéki lottóház áll. A 10 emeletes épület a Széchenyi utcában 1966-ban készült el. Bár a Lottóházak többsége Budapesten épült meg, ugyanakkor nemcsak lakásokat, hanem úgynevezett „bárhol felépíthető” kétszobás családi házakat is sorsoltak, ezeket pedig a nyertesek kérésének megfelelő helyen építették meg.
Az első – Margit körút 27.
Az első Lottóház lakásait 1957-ben sorsolták ki, az épület minden lakását lottónyertesek kapták. Az 1958-as lottóotthon- átadást az akkori filmhíradó is rögzítette. Az épület Dúl Dezső építész tervei alapján készült el, a kivitelezés három évig zajlott 1956–1959 között.
A második – Múzeum körút 9.
A 24 lakásos társasház építése 1959-ben kezdődött és közel 2 évig tartott. Az első pesti lottóotthont 1958. május 2-án sorsolták ki, és volt olyan nyertes, aki több száz kilométerre a fővárostól, a helyi lap hasábjaiból tudta meg, hogy fővárosi, két szoba-hallos öröklakást nyert.
A harmadik – Üllői út 39–43.
Az 1956-os forradalomban rommá lőtt épület hónapokig a rombolás és megszállás jelképeként zarándokhely lett. A pusztítás nyomainak eltüntetésére épülő lakóház 1960 elejére készült el, de csak 1961. augusztus 29-én, Jurij Gagarin magyarországi látogatásához időzítve adták át. Az 53 lakásos, 6 emeletes ház földszintjén egy OTP-kirendeltség és számos üzlet is helyet kapott.
A negyedik – Flórián tér 3–5.
1962. augusztus 18-án 43 szerencsés vehette át új otthona kulcsait. A modern épületben az átadást Szohár Ferenc, az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóságának igazgatója vezette.
Az ötödik – Baross tér 20.
A Baross téri hatemeletes ház volt ötödik a sorban, szintén egy hosszú ideig üresen álló telekre épült. A 41 szerencsés lakástulajdonos 1964. február 5-én költözhetett be.
Kezdetben még egyértelműen sorszámozhatóak voltak a lottóházak, de később a néhol évekig elhúzódó építkezések átírták a tervezett sorrendet. A Frankel Leó utca 84.-ben, összesen 39 lakást soroltak ki a lottójátékosok között. Egyikben Orbán Ottó költő lakott. A Lottóház felirat csak részben olvasható: az „L” betű állítólag aznap esett le, amikor a költő kiköltözött az épületből, így maradt máig OTTÓHÁZ. A Batthyány utca 38.-ban egy háromszobás, mélyföldszinti lakás volt az „álomotthon”. A Népszínház utca 28. kivitelezése 1968-ban indult el, de a ház lakásainak már nem minden otthonát lehetett megnyerni, mivel az OTP által épített ház lakásait az OTP-n keresztül is meg lehetett vásárolni. A Galeotti utca 8.-ban található lottóotthonokat 1970-ben vehették át a nyertesek, míg a Dezső utca 5. alatt 1968-ban kezdték a lottóház építését. A várbeli Táncsics Mihály utca 20. lakásait 1968-ban adták át. Az utolsó, országosan 24. ház, a Hunyadi János utca 22. lakásait 1972 és 1973 között sorsolták ki.
Az utolsó lottóotthon-sorsolást 1973. december 3-án tartották a Népstadion egyik termében. Az utolsónak kisorsolt lottóotthon egy azonnal költözhető, új építésű, Mátyás-templomra néző, 1. emeleti lakás volt.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre