3+1 módszer, amivel idén nyáron a csalók átverik áldozataikat

Az OTB Bank és a magyar rendőrség mellett a Metropol napilap is fel akarja hívni a figyelmet a csalókra és arra, hogyan tudjuk elkerülni, hogy átverjenek bennünket. A szélhámosok nem válogatnak módszereikben, van amikor szívtelenül mások fájdalmát használják fel pénzszerzésre.

1. Kamu-Facebook-oldal a Magyar Posta nevében

Post HU néven egy hamis Facebook-oldal terjeszt posztokat a hagyományos levélkézbesítő cég nevében. Állításuk szerint olyan csomagokat állítottak össze, amelyekben a ki nem kézbesített eszközöket, tárgyakat rakják össze, és mindössze 763 forintért véletlenszerű raklapnyi cucchoz juthatnak a vásárlóik. Ez természetesen nem legális, és a Magyar Posta nem is végez ilyen tevékenységet. Amikor a közösségi médiában látunk hasonló felhívásokat, mindig győződjünk meg róla, hogy cég valódi hivatalos weboldalát vagy profilját nézzük-e, vagy csak az utánzatot.

2. Adathalászokra figyelmeztet az OTP hivatalos oldalán

Ahogy arról lapunk is többször beszámolt, visszatérő csalási forma az e-mailen, sms-en és telefonon keresztüli visszaélés – erre hívja fel a figyelmet az OTP Bank is hivatalos weboldalán.

Az elkövetők célja főként az, hogy vállalatokra hivatkozva adatokat csaljanak ki, számla- vagy bankkártyabirtokosok internetbanki belépéséhez. Céljuk a biztonsági kódok, jelszavak vagy bankkártyaadatok megszerzése. Általában telefonon, banki dolgozónak kiadva magukat, „adategyeztetés” címszóval keresik fel áldozataikat. Néhány esetben azonban hivatkozási linket küldenek, ami megtévesztésig hasonlít a hivatalos internetbanki belépőoldalra, és amin keresztül képesek begyűjteni az átvert ügyfelek jelszavait, adatait.

A csaló felkeresések és weboldalak ellen az alábbiakat tegyük a bank szerint:

Ne utaljunk pénzt ismeretlen „biztonsági számlára”.

Ne töltsünk le ismeretlen eredetű alkalmazást eszközeinkre.

Ne hagyjuk, hogy az eszközeinkhez távolról más is hozzáférjen.

Tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre a csalók nem tudhatják a választ, de a bankunk igen: név / számlaszám / számlaegyenleg / utolsó 3 kártyás tranzakció

3. Az újbudai csaló a mozgáskorlátozottak nevében veri át áldozatait

Egy szívtelen imposztor a XI. kerületben a nehéz helyzetűek iránti segítőkészséget próbálja kihasználni, hogy pénzhez jusson. A legnagyobb újbudai privát Facebook-csoportban figyelmeztetnek arra, hogy egy férfi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nevében gyűjt pénzt és „aláírást”, miközben semmilyen kapcsolatban nem áll a szervezettel. A férfi, hogy még hitelesebb legyen a szemfényvesztés, mankóval jár, és ragtapaszok tarkítják a kezét. A csaló kezében egy füzettel rója az utcákat, és mindenkinek azt mondja, hogy a MEOSZ-nak gyűjt pénzt és aláírást. Ugyanakkor a MEOSZ az őt megkereső egyik áldozatot arról tájékoztatta, hogy nem gyűjtenek adományt, és főképp nem így. Mivel pedig fél éve történt már hasonló eset, ezért jelentik a rendőrségnél az ügyet.

+1 Egy magas beosztású személy nevével is visszaéltek

Bár nem nyári történet, de bármikor előfordulhat újra, ami Heves megyében történt idén márciusban. A rendőrség hivatalos oldalán árulta el, hogy ismeretlenek eltulajdonították egy vezető személyiségét, és így csikartak ki pénzt későbbi áldozatukból. A csaló az ügyintéző számára küldött e-mailt egy vezető beosztású férfi nevében, amelyben fizetési teljesítést kért egy állítólagos külföldi partner számára. A 10 millió forintos tételt átutalták, és a cég számára akkor derült ki, hogy átverés áldozatává váltak, amikor a pénz egy ismeretlen bankszámlán landolt.

Így kerülhetjük el a telefonos csalókat a rendőrség szerint: