Mit jósol a Mikulás szakálla? Ősi időjóslások december 6-ára

December 6-a, Miklós napja a gyermekek megajándékozásának napja, de ezen a napon kell számonkérni is őket. De nem csak keresztény ünnep a Mikulás-nap. A  népi hiedelmek szerint ez a nap kapcsolódik boszorkányos dolgokhoz és időjárásjósláshoz is. Ezen a napon tilos volt kölcsönadni, hogy ne vigyék el a szerencsét, és kint hagyni a ruhát, mert a boszorkányok megszerezhették azokat, sőt, az időjárásból következtettek a karácsonyra, így ha december hatodikán hó esik, akkor „Miklós karácsonykor megrázza a szakállát” és szép, fehér karácsony várható. No de, hogy kapcsolódik a keresztény kultúrkör a népi hiedelmekhez? 

Milyen szokások, hiedelmek terjedtek el Mikulás napjáról?

• Ajándékozás és büntetés: Ez a nap a piros köpenyes, szakállas Mikulásról, a gyermekek jutalmazójáról és a rosszakat büntető alakról szól.
• Boszorkányok: A hagyomány szerint ezen a napon a boszorkányok gyűjtögették a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt kint hagyni a ruhát.
• Tiltások: Nem volt szabad semmit kölcsönadni, mert az elvitte a ház szerencséjét.
• Luca-szék: Bár inkább Luca napjához kötődik, ezen a tájon már elkezdődhetett a Luca-szék faragása, ami a boszorkányok meglátására szolgált.
• Időjárásjóslás: Úgy tartották, hogy ha Miklós napján az első hó leesik, az azt jelenti, „Miklós megrázza a szakállát”, ami szép karácsonyt ígér.

Ki volt Szent Miklós?

A ma ismert Mikulás, vagyis a palástos, püspöksüveges, pásztorbottal járó ajándékosztó alak eredetileg Szent Miklós népies figurája volt. Szent Miklós Myra városának püspöke volt a római Lycia tartományban, és a gyermekek, valamint a diákok védőszentjeként tisztelték. Az évszázadok során a népi vallásosság hatására alakult ki belőle a mai, ajándékokat hordó püspöksüveges Mikulás képe. Kultusza a 10. században kereskedők révén jutott el Németországba, így a magyar Szent Miklós-napi hagyományok is erős német hatást hordoznak. 

Mit csinál a Mikulás?

Az ajándékozó Mikulás alakja a városi polgárságtól került át a falusi néphagyományba, majd a modern korban az óvodák és iskolák is sokat tettek azért, hogy országszerte népszerűvé váljon. A Mikulás-járás – vagyis az ablakba kitett kis csizmákba titokban ajándékot rejtő Mikulás szokása – az 1870-es évek végén kezdett elterjedni. A „Mikulás” elnevezés maga a Miklós név szlovák változatából ered. Egy ismert legenda szerint Miklós püspök aranyrögöket dobott be az ablakon át egy elszegényedett nemesember három lányának, hogy tisztességesen férjhez mehessenek. Sokan úgy tartják, hogy innen ered az ajándékok ablakba helyezésének máig élő hagyománya. 

Mikulás vagy télapó?

A télapó elnevezést csak az 1950-es évek óta kezdték használni, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.