Orbán Viktor Kötcsén mutatta be a győzelmi tervet 2026-ra

Orbán Viktor tartott helyzetértékelést a kötcsei sátorban. A miniszterelnök rendszeresen tart beszédet a kötcsei polgári pikniken, amelyet 2004 óta minden évben megrendeznek. Mint most elmondta, leginkább az ellenfeleik miatt tették nyilvánossá a kötcsei pikniket, szerinte azért fontos a nyíltság, hogy bemutassák, jó szándékaik vannak. 

Orbán Viktor azzal indította idei kötcsei beszédét, hogy bemutatta a 2026-os választásokra készített győzelmi tervet, mint mondta, leginkább erről fog majd beszélni. Hozzátette, a kormány nyílt lapokkal játszik, és csak jó szándékaik vannak, így nincs mit titkolniuk. Az előttünk álló választás legfőbb kérdése, kiben lehet megbízni. 

Balhépolitika

Gyurcsányéknak több eszük volt, mert ők a választások után közölték, hogy átverték az embereket, míg a tiszások előtte – mondta. 

A balhécsinálásból áll csupán a Tisza politikai fegyvere, mert csak ennyi maradt nekik – mondta Orbán Viktor. A kiskakas politikáját folytatják, mely ott kukorékol, ahol a nagyok szoktak, nagyotmondanak, de a kiskakasból soha nem lesz nagykakas – tette hozzá.  A kormányfő élesen bírálta a Tisza Pártot, amely szerinte nyíltan vállalta, hogy mást tenne kormányon, mint amit most ígér. „A Tisza ezüst tálcán kínálta fel a fejét, fogadjuk el” – fogalmazott Orbán Viktor. Úgy látja, az új párt a „balhépolitikát” képviseli, amit az is mutat, hogy a polgári piknik helyszínére, Kötcsére is eljöttek, pont a mai napon.

Orbán Viktor: Amit Nyugat-Európának hívunk, az ma Közép-Európában található 

Orbán Viktor megjegyezte, ugyan hosszú lesz a beszéd, de nem fogja nagyon túlhúzni, mert a feleségével ma ünneplik a 39. házassági évfordulójukat, ezért estére haza kell érnie. Ezután komolyra fordítva a szót, felidézte: Kötcsén tavaly felállítottak egy tézist, ami szerint amit Nyugat-Európának hívunk, az ma Közép-Európában található meg. Mint mondta, a nyugati világot a hit és az értelem tartja életben, mert vannak dolgok, amiket csak ezekkel lehet megérteni.

Azonban ez az iszlamizációval kezd kiveszni a kontinens nyugati felén, és már csak Közép-Európában található meg. Elárulta azt is, tavaly számos kérdést hagytak nyitva a tavalyi találkozón, amire mára mind választ kaptak. Megemlítette többek között például az amerikai elnökválasztást, az orosz katonai győzelmet.

Kifejtette, az Egyesült Államokban az új elnökkel új stratégia is jött: felismerték, ha ez a globális kereskedelmi rend fennmarad, akkor az Egyesült Államok le fog maradni. Beismerték azt a tényt, hogy Kínának számos olyan előnye van, amit nehéz, vagy egyáltalán nem lehet behozni. Beismerték azt is, hogy az orosz–ukrán háborút Oroszország megnyerte. Szembenéztek azzal a ténnyel is, hogy vesztésre állnak a Csendes-óceáni térségben a katonai jelenlét tekintetében: Kína ugyanis lassan, de biztosan integrálni fogja a térséget a saját gazdaságába. Végezetül beismerték azt is, hogy az Európai Unió gyenge marad.

A kormányfő szerint ezért az Egyesült Államok szétbontja a jelenlegi ismert világgazdaságot, és a saját gazdaságukat helyben szeretnék fejleszteni. Ennek fényében mi történik Európában? Orbán Viktor szerint a legfontosabb kérdés, hogy talpra tud-e állni az uniós gazdaság. Mint mondta, a francia és a német belpolitikai és gazdasági helyzetet elnézve, aligha. Pozitívan nyilatkozott viszont Lengyelországról, ahol szerinte kezd véget érni az új elnök miatt a liberális hegemónia, ami a visegrádi négyekre is jó hatással lehet. Leszögezte: a Nyugatnak bele kell törődnie abba, hogy Vlagyimir Putyin marad Oroszország elnöke, a háborút pedig az oroszok megnyerték.

Orbán Viktor felidézte, az Egyesült Államok nyíltan rezsimváltást hirdetett Oroszországban, aminek következménye a mostani konfliktus, amelyben az Európai Unió finanszírozza a háborút. Mint fogalmazott: ebben a versenyben Oroszország jelenleg előnyben van, miközben Európa saját magát gyengíti.

Ukrajna felosztása folyamatban van

A kormányfő hangsúlyozta: Ukrajna sorsa megpecsételődni látszik, az ország felosztása már megkezdődött. „Orosz zóna már létezik, a vita ma csak arról szól, hány megyét tartalmazzon” – mondta. Orbán Viktor szerint Ukrajna három részre szakad: orosz övezetre, egy demilitarizált területre, valamint egy nyugati zónára.

A miniszterelnök ezután az Európai Unió helyzetét értékelte. Felidézte: 2008-ban az EU még a világ gazdasági teljesítményének 25 százalékát adta, míg az Egyesült Államok 23-at. Ma az arány megfordult, az amerikaiak 27, az európaiak viszont csupán 17 százalékot képviselnek. „Ez egyértelműen a rossz európai vezetés következménye” – hangsúlyozta.

Orbán Viktor kijelentette: az Európai Unió jelenleg a szétfeslés állapotába lépett, és ha ez így folytatódik, a szervezet legfeljebb még egy hétéves költségvetést tud elfogadni. „Ez lesz az unió utolsó költségvetése, ha nem történik gyökeres változás” – fogalmazott.

A kormányfő hangsúlyozta, a kiút az unió mélyreható átszervezése. Egy „körkörös Európa” modelljét vázolta fel, amelyben a tagállamok eltérő szinteken kapcsolódhatnak egymáshoz. Ennek első, legkülső körében azok az országok helyezkednének el, amelyek csupán két területen akarnak együttműködni: a katonai biztonságban és az energiabiztonságban. Ide sorolható Törökország, az Egyesült Királyság, de akár Ukrajna is.

A második kör a közös piacot jelentené. Ebben az övezetben azok az államok kapnának helyet, amelyek a biztonság mellett a gazdasági együttműködésből is részesedni kívánnak, hasonlóan a mostani EU-s belső piachoz.

A harmadik kör a közös pénzhez, vagyis az eurózónához kapcsolódna. Itt már a közös monetáris politika mögé közös költségvetés is társulna, ami stabilitást biztosítana az érintett tagállamoknak.

Negyedikként említette, hogy a legbelső kör pedig a politikai unió lenne, ahol nemcsak a gazdasági együttműködés, hanem közös politikai elvek és értékek is kötelezően érvényesülnének. Ide tartozna a migrációhoz, a jogállamisághoz vagy a társadalmi kérdésekhez kapcsolódó közös szabályozás és annak kikényszeríthetősége is.

A kormányfő leszögezte, csak egy ilyen körkörös, rugalmas szerkezet biztosíthatja, hogy az európai országok különböző szintű együttműködésekben, de mégis közösen működjenek. Ha erre nem áll át az unió, a kormányfő szerint „legfeljebb még egy hétéves költségvetés készülhet el, aztán szétbomlik”.

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A magyar gazdaság titka

Miért nem ment tönkre a magyar gazdaság, amikor az uniós tönkrement? Tette fel a kérdést Orbán Viktor. Szerinte azért, mert Magyarország időben, 2010-ben levált az európai gazdasági modellről, ami egy segély alapú gazdaság. Orbán Viktor rámutatott: mi egy másfélét építettünk fel, amit munkaalapúnak lehet nevezni. Ennek legfontosabb eleme - többek között- a munkaerőpiaci szabályozás, ami sokkal rugalmasabb mint a nyugati országokban: az alapelve, hogy

Más a munkanélküli segélyrendszer és az adórendszer is, csak nálunk van egykulcsos rendszer. Külön kiemelte a családtámogatási rendszert is: míg a nyugat alanyi jogon adja a pluszpénzt, Magyarország munkához köti. Megemlítette még, hogy a nyugati országokkal ellentétben

• Magyarországon nincs örökösödési adó,
• van tranzakciós illeték,
• van szektorális adó,
• rezsicsökkentés alapú az energiapolitika,
• van kifektetéstámogatás,
• kiemelkedő otthonteremtés támogatási rendszer van,
• itt a legjobb a nők egzisztenciális biztonsága. 
  Hangsúlyozta: ezek nem felületes, hanem mély, lényegi különbségek. – A magyar gazdasági rendszert úgy is le lehetne írni, hogy a vajból kell, hogy a kenyér szélére is jusson – tette hozzá. A miniszterelnök rámutatott: az unió most pedig azzal próbálkozik, hogy megmentse azt a formáját ami jelenleg is létezik, ennek a neve pedig közös eladósodás.

Közös eladósodás

A miniszterelnök rámutatott: az unió most pedig azzal próbálkozik, hogy megmentse azt a formáját ami jelenleg is létezik, ennek a neve pedig közös eladósodás.

Szerinte ebbe pedig mindenkit be akarnak rántani, így jött létre az Amerikai Egyesült Államok is annak idején. A terv pontosan ugyanez itt is, ennek pedig a legjobb eszköze Ukrajna. Az unió vezetői azt gondolják, hogy amivel a legkönnyebben le lehet nyomni egy közös adósságot a tagállamok torkán, az orosz-ukrán háború és Ukrajna felvétele az unóba. Ezzel pedig szerinte az a probléma, hogy az ukrán állam felvétele az uniónak belépést jelent a háborúba.

Leszögezte: az európaiak tévednek, Ukrajna uniós tagsága közvetetten vagy közvetlenül, de mindenképp belevisz minket a háborúba ráadásul tönkre vernék az uniót gazdasági értelemben is. Mi következik mindebből a következő1-2 évben? Orbán Viktor szerint az unió mellékszereplője marad a világpolitikában. Felhívta a figyelmet arra, veszélybe kerül a váltógazdálkodás, ami a demokráciák egy legfőbb eleme, ráadásul még az ellenfeleiket nem engedik indulni a választásokon. Példaként említette Franciaországban Marie Le Pent, vagy Németországba az AFD-t.

Rámutatott arra is, előrehaladott állapotban van a vegyes társadalmak kiépülése, párhuzamosan fognak kiépülni a keresztény és az iszlám jogrendszerek. - Az egységes európai jogrendszer az iszlamizáció miatt fel fog bomlani - hangsúlyozta. A kormányfő feltette a kérdést: mit kellett volna másképpen csinálni? Példaként említette - többek között- , hogy létre kellett volna hozni a Liszabon-Vlagyivisztok nagypiacot, és hogy az unióban bent kellett volna tartani az Egyesült Királyságot. - Mindezt azért nem tudták megtenni, mert nyugaton nem voltak stabil kormányok, hanem mindenhol törékeny, koalíciós kormányok voltak, ez a tanulsága az utóbbi 20 évnek - vélekedett.

A globális piac álma végleg a múlté, a világ a nagyhatalmi politika korába lépett vissza, ahol versengő blokkok és piacok alakulnak ki – szögezte le a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy az EU vezetői tévúton járnak, amikor azt hiszik, a központi intézmények megerősítésével nagyhatalmi szerephez juthat a közösség, mert ez valójában könyörtelen centralizációhoz vezet, nem valódi erőhöz.

Nagyhatalmi érdekek és az EU bénultsága

Orbán Viktor felidézte: Oroszország célja a nyugati térnyerés megállítása, Kína törekvése az amerikai dominancia megtörése és a kiváltságos hozzáférés Oroszország gazdaságához, Ukrajna célja pedig az, hogy a külső pénzügyi támogatások nélkül összeomló gazdaságát életben tartsa. Közölte: az Európai Unió mindeközben csupán Ukrajna háborús képességének fenntartására és az Egyesült Államok konfliktusban tartására rendezkedett be.

Az Egyesült Államok céljai is változóban vannak – emlékeztetett a miniszterelnök. Joe Biden más politikát folytatott, Donald Trump viszont az oroszokkal való gazdasági megállapodást és az EU gazdasági alárendelését tekinti prioritásnak. Orbán Viktor hangsúlyozta: amíg tart a háború, az Európai Unió „béna kacsa”, mert védelmi szempontból teljesen ki van szolgáltatva Washingtonnak. Ez a kiszolgáltatottság kizárja, hogy az EU önálló kereskedelmi politikát folytasson.

Leszögezte: Európának nem Washingtonban kellene kilincselnie, hanem Moszkvával kellene biztonsági megállapodást kötnie, amely Ukrajna NATO- és EU-tagságát kizárná, ugyanakkor stratégiai együttműködést lehetővé tenne. „Mi nem vagyunk ukránellenesek, jövőt és távlatot akarunk Ukrajnának” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a szomszédos ország összeomlása súlyos veszélyt jelentene Magyarországra is.

Két út Magyarország előtt

A miniszterelnök világossá tette: hazánk előtt két stratégiai lehetőség áll. Az egyik, hogy csatlakozik a brüsszeli politikához – ezt a DK és a Tisza Párt képviseli. Orbán Viktor hangsúlyozta, ez káoszba és szegénységbe taszítaná az országot: segélyalapú gazdaság, többkulcsos adó, a rezsicsökkentés feladása, a családtámogatások átalakítása, Ukrajna támogatása és EU-tagsága, a migrációs paktum elfogadása, valamint az euró bevezetése következne belőle.

A másik út a magyar modell folytatása: munkaalapú állam, nemzeti gazdaságpolitika, békepárti álláspont, kimaradás a közös adósságokból, Ukrajna esetében tagság helyett stratégiai partnerség, önálló energiapolitika, a migráció elutasítása, a V4 megerősítése és kiegyensúlyozott kapcsolatok az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor közölte: ez a modell a békén, a közös piacon, a saját pénzen és a függetlenségen alapul.

Győzelmi terv 2026-ra

A miniszterelnök jelezte: a Fidesz–KDNP ma az esélyes, saját felméréseik szerint a 106 körzetből 80-at megnyernének. Hangsúlyozta ugyanakkor: az esélyesség önmagában nem elég, azt munkával kell beváltani. A győzelmi terv végrehajtásáért az elnökség Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját jelölte ki felelősnek.

Orbán Viktor részletesen felsorolta a célzott gazdasági programot: adómentessé tették a CSED-et és a GYED-et, növelték a családi adókedvezményt, elindították az otthonteremtési programot, vásárlási utalványt küldtek a nyugdíjasoknak, életre szóló adómentességet vezettek be a háromgyermekes és fiatal édesanyáknak, biztosítják a 13. havi nyugdíj kifizetését, valamint a béremeléseket. „Amit mondunk, azt mindig megcsináljuk” – hangsúlyozta.

A kormányfő leszögezte: a digitális építkezést fel kell gyorsítani, mert a politikai küzdelem ma a digitális térben zajlik. Emlékeztetett a békemenetek fontosságára, a kormányképességi verseny megnyerésére és a nemzeti konzultációk mozgósító erejére is.

Végül Orbán Viktor közölte: Magyarország sikeréhez a vezetői képességek kulcsfontosságúak. „Ha ostoba kormányunk lesz, tönkre fogunk menni” – figyelmeztetett. A 2026-os győzelem után a V4 megerősítését, a Patrióták európai csoportjának megkétszerezését és Brüsszel politikai „bevételét” ígérte. „2026 őszén tartok majd egy izgalmas előadást” – zárta beszédét a miniszterelnök.

A teljes beszéd itt nézhető vissza: