Retteghet Kijev: letartóztatás az Északi Áramlat ügyében

Az olasz hatóságok letartóztattak egy ukrán állampolgárt, akit a német ügyészség a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték-robbantás egyik fő gyanúsítottjának tart. A férfit, aki állítólag az ukrán titkosszolgálat megbízásából cselekedett, német elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. Az ügy újabb fordulatot jelent a nemzetközi nyomozásban, amely Európa egyik legjelentősebb energiabiztonsági incidensét vizsgálja. Kijev korábban tagadta, hogy köze lenne az Északi Áramlat felrobbantásához- írja a Magyar Nemzet.

Az elmúlt napokban jelentős fordulat következett be a 2022-es Északi Áramlat gázvezeték-robbantás ügyében. Egy ukrán katonatisztet, akit a német ügyészség a szabotázs vezetőjének tart, letartóztattak Olaszországban. Ez az első letartóztatás abban az ügyben, amely az egyik legnagyobb modern kori háborús szabotázsakciónak tekinthető.

A gyanúsítottat, akit a német rendőrség Serhii K.-ként azonosított, szerdán éjfél előtt tartóztatták le az olasz San Clemente városához közeli területen, miközben fiát kísérte. A német ügyészség korábban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene és több más gyanúsított ellen is, miután csaknem három évig tartó nyomozást folytattak az ügyben.

A német szövetségi főügyész csütörtökön megerősítette, hogy „Serhii K. része volt annak a csoportnak, amely robbanószereket helyezett el az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken”. A gyanúsítottat robbanás előidézésével, alkotmányellenes szabotázzsal és infrastruktúra-rombolással vádolják.

A család ezután dél felé vette az irányt, és egy adriai-tengeri faluban szállt meg, ahol a gyanúsított az útlevelét használta a bejelentkezéshez. Ez riasztotta az olasz rendőrséget, akik a Carabinieri egységet küldték a letartóztatására.
 

A szabotázstervet – amelynek belső kódneve „Diameter művelet” volt – magas rangú ukrán katonai és titkosszolgálati tisztek dolgozták ki. A misszió végső felügyeletét állítólag Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka látta el.

Volodimir Zelenszkij elnököt később tájékoztatták, és a Biden-adminisztráció ellenvetései után állítólag utasította Zaluzsnijt a művelet leállítására. Ennek ellenére a csapat folytatta a tervet, és 2022. szeptember 26-án felrobbantotta a vezetékeket. Ez a támadás évekig tartó nemzetközi nyomozást indított el, és jelentősen megzavarta Európa energiapiacait.

A német nyomozás eddig nem kapcsolta össze Zelenszkijt a titkos művelettel.

Északi Áramlat: még több részlet is kiderülhet

Az európai elfogatóparancs-rendszer értelmében az olasz hatóságoknak ki kell adniuk a gyanúsítottat Németországnak. Az elítélés akár 15 év börtönbüntetést is vonhat maga után, bár ez csökkenthető, ha együttműködik az ügyészséggel. 

Tavaly a német rendőrség elfogatóparancsot adott ki egy másik férfi ellen is, akit az ukrán csapat tagjának gyanítottak. Ez a búvár Lengyelországban élt, de a lengyel hatóságok nem hajtották végre az elfogatóparancsot, és a gyanúsítottnak sikerült visszatérnie Ukrajnába, amely nem adja ki saját állampolgárait.

Az Északi Áramlat vezetékek Európa legfontosabb energiaellátó útvonalai és a világ legnagyobb tengeri gázinfrastruktúrái közé tartoztak. Tervezésük szerint évente akár 110 milliárd köbméter gázt is szállíthattak volna legalább fél évszázadon át. Építésük mindvégig vitatott volt mind Európában, mind az Egyesült Államokban. 

Az ukrán támadás során senki nem halt meg, nem sérült meg, és nem fogták el a résztvevőket. 

A háború ellenére Ukrajna 2025 januárjáig jelentős tranzitdíjakat szedett be az orosz olaj és gáz után, amelyek értéke becslések szerint évente több száz millió dollárra rúgott.