Reményt ad egy új tanulmány: vissza lehet fordítani az autizmus egyes tüneteit a kisgyermekeknél?

Egy gyakori táplálékkiegészítő 12 hétig tartó szedése visszafordíthatja az autizmus néhány tünetét.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.07.18. 16:00
autizmus agy adhd probiotikum hiperaktivitás kisgyerek

Egy napi szinten szedett probiotikum, amely olyan jótékony baktériumokat tartalmaz, mint amilyenek a joghurtban is megtalálhatók, segíthet csökkenteni a hiperaktivitást kisgyermekeknél – derült ki egy új tanulmányból.

Mindössze 12 hét probiotikum-szedés jelentősen mérsékelte az impulzív viselkedést azoknál a gyerekeknél, akiknél autizmust vagy ADHD-t (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart) diagnosztizáltak.

adhd
Fotó: Shutterstock (illusztráció)


A tanulmány szerint a használt probiotikum olyan jótékony baktériumokat tartalmazott, amelyek fokozzák két fontos agyi vegyület – a mozgás nyugtatásáért és a figyelem szabályozásáért felelős anyagok – termelődését. A vizsgálatot 80 gyermek részvételével végezték, 5–16 éves kor között. Közülük 38 ADHD-s, míg 42 autizmus spektrumzavaros gyermek volt.

Az eredmények szerint azok a gyerekek, akik naponta szedték a probiotikumot, javulást mutattak a hiperaktivitási pontszámokban azokhoz képest, akik csak placebót kaptak – egy olyan tablettát, amely nem tartalmazott aktív hatóanyagot. A szülők arról számoltak be, hogy gyermekeik a „kiemelkedően magas” tüneti szintről a „magas átlagos” tartományba kerültek.

Az autista gyerekek, akik probiotikumot kaptak, nagyobb fizikai komfortérzetről számoltak be – kevesebb fájdalomról, több energiáról és csökkent emésztési panaszokról – jelentős hatásmérettel.

Viszont az alvás, a végrehajtó működés (pl. tervezés, szervezés) és a szociális kommunikáció nem mutatott jelentős javulást egyik csoportban sem.

Az autizmus okai továbbra is ismeretlenek, de egyes kutatások szerint a növekvő környezetszennyezés és a vegyi anyagokkal szennyezett élelmiszerek és víz lehetővé teszik a mérgek bejutását a várandós anyák vérébe, és ezek az anyagok a fejlődő magzat agyába jutva gyulladást idézhetnek elő, amely megzavarja az idegi jelátvitelt – ez pedig autizmushoz vezethet. A legtöbb gyermeket csak 4 éves kor körül lehet diagnosztizálni. A jelenlegi kezelések viselkedésterápiát és beszédfejlesztést foglalnak magukba.

Az ADHD egy olyan agyi rendellenesség, amely a figyelmet, aktivitást és önkontrollt érinti, és általában 12 éves kor előtt jelentkezik. Ennek pontos oka ismeretlen. Az autizmusban vagy ADHD-ben érintett gyermekeknél gyakran alacsony vagy egyensúlytalan a dopaminszint, és a kutatók – a spanyolországi Rovira i Virgili Egyetem munkatársai – úgy vélik, ez okozhatja az olyan zavaró tüneteket, mint a nyugtalanság vagy az impulzivitás.

A tanulmányban használt probiotikum kétféle baktériumot tartalmazott, a-Lactiplantibacillus plantarumot és a levilactobacillus brevist. Ezek megtalálhatók különböző erjesztett élelmiszerekben is, mint a savanyú káposzta, kimchi, savanyúságok és egyes sajtok. Ezek a baktériumok elősegítik a dopamin és a gamma-amino-vajsav (GABA) termelését – ezek együtt csökkentik a szorongást és a stresszt.

Amikor a kutatók egyszerre vizsgáltak minden gyereket, a probiotikum nem mutatott nagy különbséget. Ám amikor az 5–9 évesekre koncentráltak, különösen az autizmussal élőkre, látványosabb eredmények születtek: csökkent a hiperaktivitás és impulzivitás, több gyermek is a klinikai határ alá esett hiperaktivitási skálán, ADHD-s gyerekeknél is javulás történt, bár enyhébb mértékű.

A tudósok számítógépes figyelmi teszteket alkalmaztak, valamint szülői kérdőíveket használtak, amelyek a gyermekek viselkedését, hiperaktivitását és szociális reakcióit értékelték.

Összehasonlították a kezelés előtti és utáni pontszámokat, hogy lássák, javultak-e a tünetek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a probiotikum nem segített minden tüneten – például, nem javította a figyelmet, nem csökkentette a ismétlődő viselkedéseket, nem javított az alvásminőségen vagy a gondolkodási képességeken.

A probiotikum nem minden gyermeknél volt egyformán hatékony. A kutatók rámutattak, hogy nem vizsgálták a bélbaktériumokat, így nem tudni, valóban megváltozott-e a bélmikrobiom. Azt is megjegyezték, hogy a kísérletben részt vevő gyermekek jó anyagi helyzetű családokból származtak, így az eredmények nem általánosíthatók minden autista vagy ADHD-s gyermekre.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.