Sokba kerül a fagyizás? Így hűsölj kedvező áron!

Évről évre egyre mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlnunk, ha szeretnénk magunkat vagy a gyerekeket pár gombóc fagylalttal megörvendeztetni. Idén átlagosan 550-650 forintról indulnak a fagyi árak, hogy ne legyenek ennél is magasabbak a költségek, bevethetünk pár praktikát.  

1 Jobban megéri a dobozos?

A kisebb-nagyobb boltokban kapható dobozos kiszerelésű hűs finomságot valójában jégkrémnek hívják. Ezek kiszereléstől függően akár 1-2 kg-osak/1000-2000 ml-esek is lehetnek, és bár egészben nem tűnnek olcsónak, az árat gombócokra leosztva láthatjuk, hogy megérik az árukat.

2 Megtévesztő csomagolás

Ezek a kiszerelések első ránézésre azt az érzetet kelthetik, hogy rengeteg jégkrémhez jutunk hozzá. A doboz mérete azonban nem egyenlő a mennyiséggel, ezért elsőként azt nézzük meg, mennyi a valós térfogat, illetve a nettó tömeg grammban.

3 Kalkuláljuk ki az egységárat

A jégkrémek áránál a különböző kiszerelésű és márkájú termékeket fontos lehet összehasonlítani. Ilyenkor nézzük meg az egységárat, amit általában kg-ban írnak ki, és amit a boltok kötelesek feltüntetni az egyes termékek árcéduláin.

4 Maradjunk a minőséginél

A legolcsóbb, nagy kiszerelésű jégkrémek gyakran nem valódi fagylaltok, inkább habosított, növényi zsírokból és aromákból álló édességek. Ezek elsőre pénztárcabarát megoldásnak tűnhetnek, de ízben és laktató hatásban általában alulmúlják a jobb minőségű fagylaltokat.

5 Ha kristályos a külseje

Ha már a boltban azt látjuk, hogy jégkristályok vannak a doboz falán, az arra utalhat, hogy a termék korábban kiolvadt, majd újra lefagyott. Mindez nemcsak az állagot, de az ízt is ronthatja. Még ha az ilyen termék akciós is, inkább kerüljük, mivel gyengébb az eltarthatósága.

6 Töretlen a saját márkás sikere

Sokan automatikusan a nagy márkaneveket keresik, ám az egyes üzletek saját márkás édességei nagyon jó ár-érték arányt kínálhatnak. Több esetben ugyanaz a gyártó készíti ezeket is, mint a drágább, neves verziókat.

7 Nézzük meg, hogy miből áll

A dobozos verziók számtalan formában kaphatók: az összetevők alapján vásárolhatunk jégkrémet, tejjégkrémet, tejes jégkrémet, gyümölcsjégkrémet, szorbét, tejes gyümölcsjégkrémet és vizes jégkrémet is. Ezek más-más árúak is lehetnek.

8 Olvassuk el a feliratot

Ha a megnevezésben az „ízű” szót tüntetik fel, tudhatjuk, hogy a jégkrém ízesítése aromával történt. Például az eper ízű jégkrémnél a gyümölcs ízért aromával érte el a gyártó. Egy ilyen termék árban is kedvezőbb lehet.

9 Valódi vagy hamis?

Szintén nagy a különbség a „csokoládé ízű” és a „csokoládés” jelzők között. Utóbbinál minimum 2% kakaó- vagy csokoládétartalomnak kell teljesülnie, míg előbbi esetén aromákkal érik el a közkedvelt ízvilágot. Ebbe sok esetben barna színezék is kerül.

10 Számítanak az arányok

Ha gyümölcsöt tartalmazó nyalánkságot szeretnénk venni, vegyük szemügyre az összetevőket a dobozon, és megláthatjuk, milyen arányban tartalmaz az adott termék valódi gyümölcsöt. Habár az ilyen édességek többe kerülhetnek, összességében egészségesebbek lehetnek.

11 Cukor helyett édesítőszerrel

Jobb, ha nem keverjük össze a „cukormentes” és „hozzáadott cukor nélküli” feliratokat sem. Előbbi azt jelenti, hogy a jégkrém valóban cukor felhasználása nélkül, valamilyen édesítőszerrel készült. Ha gyümölcsös desszertről van szó, az adott termés cukortartalma kölcsönözhet édes ízt, akkor is, ha egyébként nincs a készítményben plusz édesítés.

(FANNY)