Ruszin-Szendit egy ukránokkal üzletelő fegyverkereskedő vásárolta be a Tisza Pártba

Ruszin-Szendi Romulusz, Holló István, Tseber Roland – az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk alapján ők a főszereplői az ukrán kémbotránynak – írja a Magyar Nemzet. Kapcsolódik azonban hozzájuk még egy férfi, akiről eddig kevesebb szó esett a nyilvánosságban, ő Wéber János szocialista kötődésű magyar milliárdos. Mielőtt bemutatnánk Wéber életútját, előbb a hivatalos közlések és a Magyar Nemzet szombati tényfeltáró cikke alapján pontokba szedve röviden felvázoljuk a kémbotrány eddigi főbb eseményeit, külön hangsúlyozva, mi köze van a történtekhez Wéber Jánosnak.

Eddig ezt lehet tudni

– Kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök és a Tisza Párt jelenlegi szakértője rendszeres kapcsolatot tartott fenn az ukrán állampolgárságú Holló Istvánnal, akit a magyar hatóságok a napokban kémkedés miatt letartóztattak. Azt nyilvánosan Ruszin-Szendi is elmondta, hogy ismeri Hollót.

– Ruszin-Szendi nemcsak Hollóval, hanem Wéber János fegyverkereskedelemből milliárdossá lett nagyvállalkozóval is jó kapcsolatot ápol.

– Miután leváltották a vezérkari főnök pozíciójáról, Ruszin-Szendi Romuluszt Wéber János köre arra próbálta rávenni, hogy alapítson idehaza egy jobboldali pártot. Az előkészületek 2023 végén meg is kezdődtek.

– A pártalapítás folyamatát azonban megszakította, hogy a 2024 elején színre lépő Magyar Péter népszerűsége gyorsan nőtt, végül Ruszin-Szendi tavaly novemberben megkereste a Tisza vezérét. Vagyis nem Magyar vette fel a volt vezérkari főnököt, hanem Ruszin-Szendi ment a párthoz, ráadásul pénzt is vitt magával. A kapcsolatfelvételt Wéber János és Holló István is támogatta.

– Ruszin-Szendi 2025 elején hivatalosan a Tisza szakértője lett, és hamar munkához látott: már ő is tevékenyen részt vett abban az akcióban, amelyben a honvédelmi miniszter egy beszédfoszlányát próbálták Magyarék a kormány „őszödi beszédeként” és valamilyen háborús szándék leleplezéseként eladni.

– Magyarék rövid úton kudarcba fulladt lejáratási célú akciójának másnapján az ukrán védelmi szolgálat azt állította, hogy elfogott két magyar kémet Kárpátalján.

– Az itthon letartóztatásban lévő Holló István mellett komoly szerepe volt a Magyarországon zajló ukrán befolyásolási törekvésekben a tavaly ősszel kémkedés miatt kiutasított Tseber Rolandnak is.

– Tseber szervezte Magyar tavalyi ukrajnai útját, emellett jó kapcsolatot ápol Mykola Smetankával. A férfi egy cseh üzletember, akivel Wéber János és Ruszin-Szendi Romulusz többször találkozott Csehországban.

– Miután Tsebert kémkedés miatt kitiltották Magyarországról, Mykola Smetanka vette át az ukrán férfi európai ügyeinek intézését.

Rendőrből fegyverkereskedő

A kémbotránnyal és a szereplőkkel kapcsolatos különböző információk összerendezéséből több figyelemre méltó mozzanat is kirajzolódik, például az, hogy Wéber János mindenütt felbukkan: Ruszin-Szendinél, valamint az Ukrajnának kémkedő Hollónál és Tsebernél is. Ezek után talán nem mellékes, hogy ki is ő.

Az elmúlt évek sajtóinformációi és cégügyei vérbeli baloldali milliárdosként írják le Wéber Jánost. Az 1956-ban született férfi előbb a rendőrség terrorelhárító egységénél szolgált, később vállalkozó lett, majd megannyi ponton került kapcsolatba a szocialista párttal és az MSZP vezette kormányokkal. A legfontosabb kapocs Puch László: legyen szó bármely sajtótermékről és a 90-es vagy a 2000-es évek akármely cikkéről, Wébert mindenhol az MSZP pénztárnokának és nagy hatalmú emberének gyerekkori barátjaként mutatták be. Wéber ugyanakkor nem politizált, hanem fegyverrel kereskedett – erről pedig tudomást is szerezhetett a nyilvánosság, kétes, adott esetben botrányos állami beszerzésekből ugyanis nem volt hiány a cég körül.

Állami megrendelések futószalagon

Megannyi cége közül Wéber János legismertebb vállalkozása a Combat Kereskedelmi Kft. A múlt évtizedek sajtóbeszámolói arra engednek következtetni, hogy Wéber szerepvállalása idején a Combat rendszeresen kapott megrendeléseket a balliberális kormányoktól. A cég a Horn-kormány idején lényegében beszállítója volt a Belügynek és a Köztársasági Őrezrednek, 2002 után pedig a Készenléti Rendőrségnek. Előbbi időszakban foglalkozott például a sajtó a golyóálló üggyel: 1996-ban Magyarországra látogatott II. János Pál, azonban a rendőrség hetekkel a pápa érkezése előtt még nem cserélte le az egyházfő testi épségéért felelős rendőri egységek elavult golyóálló mellényeit. Az új védőeszközöket végül – sajtóhírek szerint – a Combat szállította le.

A vállalat a Gyurcsány-kormány időszakában is megtalálta számításait a kormányzati beszerzéseknél. A cég részt vett például abban a tranzakcióban, amelyben a magyar állam 2006-ban 66 db BTR–80-as harcjárművet adott el Iraknak. Az adásvétel körül akkoriban csak úgy sorjáztak a kérdőjelek. De Wéber vállalkozása nem maradt ki a rendőrség 2007-es fegyverkezéséből sem: az őszödi beszéd és a rendőrterror után nem sokkal, 2006 végén a balliberális kormány milliárdokat bocsátott a rendőrség rendelkezésére tömegoszlató eszközök beszerzésére. 2007 elején csak úgy repkedtek a közbeszerzések könnygázról, útzárról és hasonlókról. A Combat közbeszerzési nyertesként ekkoriban például térd- és könyökvédőket, fekete bevetési kesztyűket, közelharc-kiképzőfelszereléseket és speciális taktikai mellényeket szállíthatott le a rendőrségnek.

Tűzszerészrobot, gépkarabély, helikopter, traffipax

Cikkezett a sajtó ezek mellett egy bruttó 162 millió forintért a Honvédelmi Minisztériumnak eladott speciális tűzszerészrobotról: az akkori beszámolók szerint 2008-ban Afganisztánban egy magyar katona halálában is szerepe lehetett a berendezésnek azzal, hogy nem volt képes hatástalanítani egy út menti pokolgépet. Túlárazott, negyedmilliárdos helikopterügyletről szintén lehetett olvasni a Combat kapcsán, de a cég állami megrendelésre közreműködött Kalasnyikovok felújításában is.

Wéber János egy másik vállalkozása, a Budapest Mikroelektronika Zrt. is bekerült a hírekbe, úgyszintén egy állami beszerzés miatt. A vállalkozás nyert 2009-ben a rendőrség traffipaxtenderén, de mivel nem ez a cég adta a legjobb ajánlatot, az ügyből botrány kerekedett. Végül a Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta, hogy szerződést kössenek a vállalattal a majdnem hárommilliárdos ügyletben.

Wéber 2010 végén kiszállt a Combatból. A céggel összefüggésben egyébként érdekes adalék, hogy vezette az a Székely Herbert is, aki Fenyő János munkatársa volt, majd miután a médiavállalkozót a nyílt utcán meggyilkolták, a Fenyő-birodalom gondnoka lett. Wéberre visszatérve: információnk szerint az üzletember hazai érdekeltségeit mára jórészt felszámolta, Nyugat-Európában ugyanakkor aktív.

A feleségből majdnem elnök lett

Érdemes szót ejteni Wéber János feleségéről, Wéber Judit ugyanis igen közel került a politikához, olyannyira, hogy a sajtó egy időben az MSZP egyik állandó ügyvédjeként emlegette. Szakmai alkalmasságáról pedig olyannyira meg lehettek győződve a pártban, hogy 2004-ben Medgyessy Péter akkori kormányfő az Országos Rádió- és Televíziótestület élére jelölte – igaz, sikertelenül.

Akit megcsapott a Hagyó-ügy szele

Wéber Judit neve később kevésbé előkelő összefüggésben is megjelent a sajtóban: az általa vezetett Media Magnet Médiaügynökség Kft. felbukkant a Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyetteshez köthető botránysorozatban. A cég 2007-ben a BKV-hoz egyébként nem tartozó tanulmányok írására és tanácsadásra több tíz millió forintos megbízást kapott. Hagyó és a Wéber család útja akkor is keresztezte egymást, amikor 2010 előtt Wéber János közös vállalkozást működtetett Hagyó Miklós szóvivőjével, Horváth Évával. Azzal a Horváth Évával, aki 2010-ben azt vallotta a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy „a Media Magnet Kft. Puch cége, bár papíron Wéber Judit a többségi tulajdonos […]. A pártfinanszírozás ezen a cégen keresztül történik.”

Életútja alapján Wéber egy, a fegyverkereskedelemből milliárdokra szert tevő üzletemberként írható le, aki kiváló viszonyt ápolt baloldali politikai szereplőkkel, szocialista kormányokkal. Ilyen előzmények után került kapcsolatba az ukrán kémbotrány legfontosabb figuráival, egyengeti Ruszin-Szendi Romulusz politikai karrierjét, és vált a Tisza Párt egyik pénzeszsákjává – írja a Ripost.