Meghódította Japánt a magyar gasztronómia: kígyózó sorok álltak a Magyar Pavilon előtt a 2025-ös EXPO-n

Imádták a vendégek a magyar konyha hagyományos csodáit.



Megosztás
Szerző: K.B.
Létrehozva: 2025.04.13.
Módosítva: 2025.04.13.
expo túrógombóc Oszakai Világkiállítás magyar pavilon

A kegyetlen szigetországi időjárás ellenére is hatalmas érdeklődés övezte a Magyar Pavilont, az idén Japánban megrendezett EXPO 2025-ön. Az Oszakai Világkiállítás során Magyarország is képviselte magát egy tehetséges csapattal, amelynek számtalan kihívással kellett megküzdenie, hogy olyan minőségben mutathassa be a konyhákat, mint amilyen szerteágazó és lenyűgöző a valóéletben is. A Bors munkatársa elkísérte a magyar delegációt, és számtalan kulisszatitkot tudott megmutatni a rendezvényről és a pavilonról.

Már az első napon nagy sikere volt a pavilonnak /Fotó: Máté Krisztián

Expo 2025: nemcsak az ételeinket, a népdalainkat is imádják a japánok

Hihetetlen, de már a nyitás előtt tömeg gyűlt össze az ajtó előtt, a kilátogató érdeklődők nagy része ugyanis kíváncsi volt a Magyar Pavilon rejtelmeire. A lap tájékoztatása szerint a világkiállításra egy külön erre a célra felújított metróvonalon juthattak el a látogatók. A pavilon ünnepélyes átadását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg, amikor elvágta a nemzeti színű szalagot az ajtó előtt. Rengeteg turista, és japán érdeklődő tódult be ezután a pavilonba, hogy a gasztronómia és a népzene által megismerhessék Magyarországot.

Lehet eső, lehet szél, a magyar konyha felderít /Fotó: Máté Krisztián

A Magyar Pavilon egyik legmeghatározóbb külső vizuális eleme, a homlokzatát borító több mint 35 ezer, egyenként elhelyezett textillamella. A falevelek mozgását idéző, természetközeli élményt megteremtő homlokzat tökéletesen tükrözi azt a kreatív gondolkodásmódot és technológiai igényességet, amelyre Magyarország mindig is büszke volt

– emelte ki megnyitó beszédében Nagy Márton, akitől a szót Zoboki Gábor Kossuth-díjas építesz vette át.

Az épület egy belső utazásra hívja a látogatót. Élményük során megtapasztalhatják a magyar népzenén keresztül a két nép kultúrájának közös motívumait, természetközeliségét és lelkiségét. Az ötfokú hangsorral az emberiség legősibb egyetemes zenei kincsére utalunk – a pentatóniára

 – kezdte a Borsnak Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész, akinek keze munkáját tükrözi az oszakai világkiállítás lenyűgöző Magyar Pavilonja.

Ez a ház visszaadja azt az érzést, amikor megfújja a szél az arcodat, vagy amikor ülsz a napon… A természet hatása, a népi építészetünknek nemcsak az épületei, hanem az elrendezése is ezt tükrözi. Egyszerű képleteket szerettünk volna megvalósítani, mert ez egy világkiállítás.

Az épületet tervező Zoboki Gábor szerint a bent hallható népdalok a „pixel erdőből kiszabaduló” emberek körében hatalmas sikert aratott.  

Magyar tervezőtől, magyar ruha a magyar énekesnőknek

Idén a hagyományos információközlés helyett érzelmekre ható élményt nyújt a magyar kiállítás. A fő attrakció egy immerzív színházi tér, amelyben egy élő műsorszámot ad elő egy énekesnő magyar népdalt énekelve. A lap munkatársa egy főként japánokból álló csoporttal nézte végig az előadást, aminek a végén a nézők együtt dúdoltak magyar népdalokat az énekesnővel, aki Zoób Kati által tervezett ruhát viselt.

Zoób Kati tervezte a magyar énekesnő impozáns ruháit /Fotó: Máté Krisztián

Túró nélkül kellett megoldani a túrógombócot a séfeknek Japánban

A szigetországban Csapody Balázs irányításával indult újára a Magyar Pavilon, amelynek célja a magyar gasztronómia, az ízek és a borok bemutatása volt. A szakértő elárulta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette Japánban, hogy csak az országban kapható alapanyagokból dolgozhattak, így például nem hozhattak otthonról túrót, ami mondanunk sem kell, hogy a magyar édességek egyik alappillére.

Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai felépítésének létrehozója /Fotó:   Bors

A Miska Kitchen and Barban a vidéki udvarokban fogyasztott ételeket készítünk, olyan fogásokat, amiket a mindennapokban fogyasztunk, és amikre nagyon büszkék vagyunk. Ilyen a gulyásleves, báránypástétom, paprikás krumpli, csirkepörkölt, az édesebb vonalon pedig például egy igazi, rezgő túrógombócot. Ez feladta a leckét, hazai túró hiányában ugyanis fantasztikus séfjeink három héten keresztül kísérletezgettek, amíg az itteni alapanyagokból jó túrót kaptak

– zárta sorait Csapody Balázs a Borsnak.

A fő attrakció a túrómentes túrógombóc volt /Fotó: Máté Krisztián

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás