Nagy ünnepre készül a francia főváros: hétvégén újranyit az ikonikus székesegyház, a világ egyik legismertebb keresztény szimbóluma.
Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat. Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök is.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke így fogalmazott a Notre-Dame de Paris székesegyház újbóli megnyitása előtt:
A Notre-Dame újranyitásának sokkja ugyanolyan erős lesz, mint a tűzvészé, de ez a remény sokkja lesz.
Ezt követően pedig hozzátette:
A notre-dame-i tűzvész nemzeti seb volt, és önök akaratukkal, munkájukkal és elkötelezettségükkel begyógyították ezt a sebet. Önök elértek valamit, amit lehetetlennek hittek.
Itt arra emlékeztetett, hogy sokan őrültségnek gondolták az újjáépítésre kitűzött ötéves határidőt.
A Notre-Dame-székesegyház, hivatalos nevén Notre-Dame de Paris, a világ egyik legismertebb gótikus katedrálisa, Párizs szívében, a Szajna bal partján, az Île de la Cité szigetén található. Az épület nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő helyet foglal el Franciaország és Európa történetében – írja cikkében a Magyar Nemzet.
A lap írásában emlékeztet, hogy a Notre-Dame egy francia kifejezés, ami a „Mi Asszonyunk” jelentéssel bír. Építése még 1163-ban kezdődött Maurice de Sully püspök kezdeményezésére, majd több mint 200 évig tartott. A gótika stílusjegyeit mutató katedrális építési munkálatai 1345 körül fejeződtek be. Az épület tervezése és kivitelezése során a gótikus építészet úttörő elemei kerültek előtérbe, a csúcsívek, a támpillérek és a rózsaablakok. A katedrális a klasszikus gótikus stílus jegyeit hordozza, egyedülálló harmóniában ötvözve az építészeti funkcionalitást és az esztétikai szépséget.
A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter.
Az épület hangsúlyos elemei közül néhány építészetileg és művészettörténetileg is meghatározó.
A páratlan szépségű Notre-Dame évente több millió látogatót vonz, ami annak is köszönhető, hogy egyaránt szolgál vallási szertartások és kulturális események helyszíneként is.
Ez a történelmi helyszín adott otthont tizenhárom francia király – többek között IV. Henrik, XIV. Lajos, Napóleon – és több francia államfő temetésének. Itt tartották többek között Charles de Gaulle, Georges Pompidou és François Mitterrand búcsúztatóját is – írja a Magyar Nemzet.
Kiemelik, hogy Victor Hugo világhírűvé vált regénye, az 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame kiemelt figyelmet hozott a katedrálisnak, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XIX. században megkezdődjön a székesegyház rekonstrukciója.
Mint ahogy arra még sokan pontosan emlékeznek, 2019. április 15-én este pusztító tűz keletkezett a katedrálisban. Lángok csaptak fel a székesegyház központi tetőszerkezetében, majd azok nem sokkal később átterjedtek a katedrális hátsó részeire, többek között a részben fából készült központi huszártoronyra is.
A XIX. században emelt torony nem sokkal este 8 óra előtt összeomlott.
Este 10 óra után már az építmény egyik harangtornyát is elérte a tűz. A tűzoltóknak éjfélre sikerült visszaszorítani a lángokat, a harangtorony és a főszerkezet végül megmenekült.
A katedrális műkincseit sikerült kimenekíteni.
Közel 500 tűzoltó vett részt az oltási munkálatokban. A székesegyház közvetlen környezetét kiürítették, több mint ezer embert evakuáltak, a rendőrség és a tűzoltóság pedig lezárta a környező utcákat. Az oltás során egy tűzoltó és két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az akkori francia kormány először azt javasolta, hogy a székesegyház XIX. századi tornyát kortárs építészeti elemekkel építsék újjá, és még építészeti pályázatot is kiírtak. Merész és szokatlan ötletek érkeztek a pályázatra. A Notre-Dame külsejének modernizálása és az ehhez kapcsolódó tervek nem váltak népszerűvé, így elvetették ezt az irányt. Végül az a döntés született, hogy a tornyot az eredeti állapotára állítják vissza, vagyis ólommal borított tölgyfakeret készült, tetején egy kereszttel és egy rézkakassal. A középkori padlást és az ősi tölgyfa gerendákból álló rácsot is visszaállították eredeti állapotába.
A felújítás során azonban olyan modern tűzvédelmi megoldásokat építettek be a tetőszerkezetbe, amelyek 2019-ben hiányoztak. Többek között hőkamerákat, tűzérzékelő berendezéseket szereltek fel és vastagabb, lassabban égő tetőlemezeket használtak az újjáépítés során.
Ugyan a Notre-Dame tűzvész utáni felújítása jelentős részben befejeződött, a külső felújítások még több évig folytatódnak. Az adományokból fennmaradó mintegy százmillió euró nagyságrendű összeget a tűzvész előtt elhasználódott részek, köztük a sekrestye és a támpillérek helyreállítására fordítják.
A tűzvész után mintegy 840 millió euró érkezett, mintegy 340 ezer adományozótól a székesegyház felújítására.
A Notre-Dame renoválásában mintegy 250 cég és nagyjából 2000 munkás és kézműves vett részt, köztük építészek, ácsok, mérnökök, kőfaragók, festők, aranyművesek, templomdíszítők, templomtornyosok, darukezelők, orgonatisztítók és tetőfedők. Többek között ólomüvegablakokat restauráltak, új ólomdíszeket készítettek a tetőn, rönkgerendákat faragtak és tetőgerendákat szereltek be szárazon.
Volt, amikor egyszerre 600 munkás dolgozott naponta az állványokon, szigorú biztonsági és munkaegészségügyi intézkedések mellett, hogy a mérgező ólomporral való munkát káros hatások nélkül tudják elvégezni.
A hivatalos és egyházi ünnepségre december 7-én, szombaton kerül sor. Először Emmanuel Macron francia elnök mond beszédet a székesegyház előtt, római katolikus méltóságok és a világ minden tájáról érkező politikusok, valamint a felújításhoz hozzájáruló adományozók előtt. A székesegyház ünnepélyes újranyitására több mint 40 állam- és kormányfőt, vallási méltóságot és más tisztségviselőket várnak, köztük Donald Trumpot, az Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ferenc pápa nem lesz jelen az eseményen, de – mint Olivier Ribadeau-Dumas, a székesegyház rektor-érseke bejelentette – felolvassák majd Ferenc pápa Párizs érsekének küldött, a francia népnek címzett üzenetét.
A beszédet követően a párizsi érsek botjával megüti a székesegyház ajtaját, majd egy kórus háromszor elénekli a 121. zsoltárt.
Az ajtókat kinyitják, az érsek pedig istentiszteletet tart, és megáldja a nagy orgonát is, amely nem sérült meg a tűzvész során, de meg kellett tisztítani a mérgező ólomportól.
December 8-án, vasárnap a székesegyházban szentmisét tartanak az oltár felszentelésére. Emmanuel Macron és mintegy 170 püspök érkezik Franciaországból és más országokból, valamint Párizs 106 plébániájának papjai vesznek részt a szertartáson. Este a nagyközönség számára is tartanak majd szentmisét, ez lesz az első alkalom, hogy a látogatók beléphetnek a felújított székesegyházba.
A hatóságok rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket terveznek a Notre-Dame környékére a hétvégére, hasonlóan a nyári olimpia megnyitóünnepségéhez.
December 14-ig a vidámpark minden este drónjátékkal, vetítésekkel és tűzijátékkal tiszteleg a katedrális előtt.
A Notre-Dame harangjai is újra megszólalnak Disneylandben. A Disney loves Notre-Dame de Paris címet viselő, Victor Hugo művéből készült ikonikus rajzfilm elemeit felidéző előadás fő éjszakai show első részeként lesz látható – idézi a Magyar Nemzet a Le Figaro-t.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre