Nem lehet véletlen: megdöbbentően sok a hasonlóság a Trump és a Kennedy elleni merénylet között

A John F. Kennedy ellen, 1963. november 22-én végrehajtott sikeres merénylet máig a világ egyik legnagyobb rejtélye. Számos elmélet, köztük a leghajmeresztőbb összeesküvés-elméletek születtek arról, hogy ki és miért, illetve hogyan tudta végrehajtani a Kennedy-gyilkosságot, aminek a mítoszát csak fokozta, hogy anno az ügy hivatalos vizsgálati anyagait 75 évre titkosították. Érdekesség, hogy ezeket a dokumentumokat éppen az a Donald Trump tette nyilvánossá elnökségének ideje alatt, akit egy hétvégi kampányrendezvényen szintén célba vett egy merénylő. A két esetet több hasonlóság is átszövi.

1. Feszült geopolitikai helyzet

John F. Kennedy 1961-es hivatalba lépésekor a globális politikát a hidegháború határozta meg, és az ebből fakadó puskaporos hangulatot a föld akkori két szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A feszült helyzet az 1962-es kubai rakétaválságban csúcsosodott ki, ami atomfegyverekkel vívott világháború kitörésével fenyegetett.

Márpedig ez a helyzet aligha ismeretlen napjainkban, még a főszereplők sem változtak. Ukrajnában jelenleg is ropognak az amerikai fegyverek, amikkel a megszálló orosz katonákra lőnek az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő honvédők. Bár orosz–ukrán háborúnak hívják, mindenki számára világos, hogy a két atomhatalomnak kellene békét kötnie ahelyett, hogy hidegháborús nosztalgiával fenyegetőznek az atomfegyverek bevetésével.

2. A tömegen kívülről tüzet nyitó, gyakorlott, huszonéves lövész

A Kennedy-gyilkosság és a Trump elleni, hétvégi merényletkísérlet során is több célzott lövést tudott leadni a tettes, aki ráadásul mindkét szituációban huszonéves fiatalember volt, lőtéren szerzett tapasztalattal. A JFK-ügy kapcsán ő a 24 esztendős Lee Harvey Osvald volt, aki egy dallasi tankönyvraktár ablakából, magaslatról adott le több lövést is az elnöki konvojra.

Donald Trumpot egy 20 éves merénylő, Thomas Matthew Crooks vette célba, szintén a tömegen kívülről, magaslati pozícióból, lőtéri gyakorlattal a háta mögött. Trumpra is többször rá tudott lőni az elkövető. Szintén igaz mindkét esetre, hogy a merényletkísérlet után nem sokkal már mindkét lövész halott volt: Oswaldot két nappal Kennedy halála után egy civil lőtte hasba, míg Crooksot már percekkel később, a helyszínen kiiktatták a mesterlövészek.

3. Az AR-15-ös gépkarabély

Szinte hihetetlen, de mindkét merényletben központi szerepe van ennek a fegyvernek. A merényletkísérlet után az FBI közölte, hogy ilyennel vették célba Donald Trumpot, míg a JFK-ügy kapcsán, ötven évvel a tragédia után jutottak arra a következtetésre a szakemberek, hogy a John Kennedyt ért végzetes lövés is egy AR-15-ös fegyverből érkezett, ami véletlenül sülhetett el az elnök egyik testőrének kezében az első két lövés utáni zűrzavarban.

4. A titkosszolgálatok felelőssége

További egyezés a két eset között, hogy egybehangzó szakmai vélemények szerint 1963-ban a texasi Dallasban, valamint 2024-ben a pennsylvaniai Butlerben is a titkosszolgálatok mulasztása is kellett ahhoz, hogy a merénylő próbálkozhasson. Lássuk be, ebben már csak azért is lehet valami, mert mindkét alkalommal a világ egyik legjobban védett emberére lőhetett rá egy civil.

5. Az összeesküvés-elméletek

A Kennedy-gyilkosság ügyében a mai napig makacsul tartja magát az az elmélet, miszerint az Egyesült Államok 35. elnökének a nagyvállalatok, főként a fegyvergyárak lobbija miatt kellett meghalnia. Donald Trumppal kapcsolatban pedig szintén pusmognak erről, miután szinte borítékolható, hogy a republikánus politikus újbóli elnökké választása esetén gyorsan megszületne a béke Ukrajnában, ami alaposan visszavetni az amerikai hadiipar megrendeléseit. Ezeknek az állításoknak a valóságalapját azonban eddig senki sem tudta minden kétséget kizáróan igazolni, így ezek egyelőre nem többek kósza feltételezéseknél.