Ez a két magyar repülte át elsőként az Atlanti-óceánt: 93 éve indultak útnak

Igazságot Magyarországnak – ez állt a repülő oldalán

Endresz György első világháborús pilóta és az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor navigátor, Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) feliratú repülőgépükkel első magyarként 93 évvel ezelőtt, 1931. július 15-én átrepülték az Atlanti-óceánt. 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 km/h-s átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább a kontinens fölött. És hogy miért vágtak neki az útnak? Mert 1930 elején Lord Rothermere angol sajtómágnás 10.000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába.

Így zajlott az út

Július 15-én délután 5 óra 20 perckor szálltak fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat. Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél azonban kezdett akadozni, újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. Később kiderült, hogy a tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de feltehetően korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályra. A gép végül siklórepülésben landolt egy kukoricásban. A rekordereket július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén, Horthy Miklós kormányzó pedig mindkettejüket kitüntette és előléptette.

Ma van a magyar bíróságok napja

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000-ben július 15-ét a bíróságok napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1869-ben ezen a napon hirdették ki a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényt. Az 1869. évi IV. törvénycikk deklarálta a bírói függetlenséget, amely szerint a bíró csak a törvénynek van alávetve és a szigorúan meghatározott eseteket kivéve elmozdíthatatlan és áthelyezhetetlen.

Rembrandt is ezen a napon született

A holland festő és rajzművész 418 évvel ezelőtt, 1606. július 15-én látta meg a napvilágot Liedenben, Rembrandt Harmenszoon van Rijn néven. A németalföldi barokk híres festője 1631-ben költözött Amszterdamba, ahol a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Az 1642-ben készített Éjjeli őrjárat című festményével érte el hírneve tetőfokát. Festményei mellett készített rézkarcokat, tollrajzokat, grafikai művei végigkísérik egész munkásságát. Pazarló életet élt, a megbízások csökkenésével pénze hamar elfogyott, így 1656-ban vagyonát el kellett árvereznie.

A híres Rosette-i követ is ezen a napon találták meg

Ennek a kőnek a segítségével tudták megfejteni aztán az egyiptomi hieroglifákat. A Rosette-i kő egyébként egy sötét színű gránittömb, melyre ugyanannak a szövegnek három fordítását vésték: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A három nyelvű szöveg segítségül szolgált 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ, amit 1799. július 15-én találtak meg, 1802 óta a londoni British Museum őrzi.

178 éve nyílt meg az első vasútvonal Magyarországon

Igazi forradalmi újdonságot jelentett az 1804-től 1825-ig folyamatosan tökéletesített gőzmozdony a vasúti közlekedésben. Az első közforgalmú, gőzüzemű vasutat Stockton és Darlington között 1825-ben, a mai Magyarország területén pedig Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg.

Columbo magyar hangja 94 éve született

Szabó Gyula, a nemzet színésze 1930. július 15-én született. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar népmesék című mesesorozat mesemondója is volt, de szerepelt többek között a Tizedes meg a többiek, a Hahó Öcsi, a Hídember, a Tenkes kapitánya és az Egy óra múlva itt vagyok c. filmekben is. A színész 2014. április 4-én hunyt el.

Isten éltesse Liptai Claudiát!

A színésznő, műsorvezető ma ünnepli 51. születésnapját. A jelenleg sikeres médiaszemélyiség 1989–1993 között többek között számítógépes tenyérjóslásból élt, közben egy esti gimnáziumban 2 év alatt leérettségizett. Érettségi után elvégezte a Goór Nagy Mária Színitanodát, majd a Színművészeti Főiskolát (1993–1997). Még főiskolai évei alatt lett a Vígszínház tagja. 1993-tól kezdett a tévében is szerepelni (Szomszédok, MTV, 1999-ig, 34 epizód).

Ezen a napon indult útjára az Apolló űrrakéta is

1975. július 15-én indult útjára a Szojuz–19 és az Apolló űrrakéta, hogy összekapcsolódva létrehozzák az első nemzetközi űrállomást. A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szojuz–19 űrhajót, Alekszej Leonovval és Valerij Kubászovval a fedélzeten. Hét óra múlva az Egyesült Államok fellőtte az Apolló űrrakétát, melyen Thomas Stafford, Vance Brand és Donald Slayton indult az űrbe. A két űrhajót július 17-én kapcsolták össze, ezzel létrejött az első nemzetközi űrállomás.

Négy helyen lehet ma vért adni Budapesten

• 7:00–19:00 óra között a Közép-magyarországi RVK Intézetben (1113 Budapest, Karolina út 19–21.)
• 12:00–17:30 óra között a Sugár Üzletközpont II. emeletén (1148 Budapest, Örs vezér tere 24.)
• 12:00–18:00 óra között a WestEndben (1062 Budapest, Váci út 1–3.)
• 13:00–17:30 óra között a MagNet Közösségi Házban (1062 Budapest, Andrássy út 98.)

Folytatódik a kánikula

A köpönyeg.hu előrejelzése szerint hétfőn ugyanolyan meleg lesz, mint az azt megelőző napokban. Eső nem várható, a szél is gyenge lesz, a hőmérséklet viszont eléri majd a 36 fokot is. Éjszaka sem hűl le túlságosan az idő: 23 fok lesz a fővárosban.