László a nyugdíjazásáig alig kerékpározott, ám irigykedve nézte, ahogy mások hajtják a drótszamarat. Bevallása szerint sosem tudja, hogy hová indul, mikor bringára szál, csak azt, hogy aznap mennyi kilométer van benne.
Hatvan év felett sem késő új szenvedélyt találni, Böröcz László esete is remek példa erre. A 67 éves nyugdíjasnak néhány éve még biciklije sem volt, ám gyorsan behozta az elmúlt évtizedek lemaradását.
Egy kollégám sokat bringázott, melóba is azzal járt és ez nekem nagyon tetszett, kicsit irigykedtem is rá. Amikor nyugdíjas lettem, a lányaim kerékpárjain kezdtem el tekerni, konkrétan széthajtottam azokat. A tekerés a mániám lett, ezt látták a gyermekeim és kaptam tőlük egy vadiúj bringát
– kezdett bele a történetébe László, aki elmondta, hogy évről évre egyre több kilométert tekert, első visszavonult esztendejében 7500, majd a másodikban már 10 ezer km-t és ez folyamatosan nőtt.
„A szenvedélyem lett a bringázás, később vettem egy ehhez ideális kerékpárt is és megtanultam azt karbantartani. Persze eleinte féltett a családom, hogy túlhajtom magam, vagy valami baleset ér, de megszokták, hogy tekerek és látták, hogy ez boldoggá tesz engem.”
– folytatta László, aki arról is beszélt, hogy az estek többségében véletlenszerűen, előzetes terv nélkül kel útra.
Ha télen nyeregbe szállok, sosem tudom, hol kötök ki, csak azt, hogy aznap kb. mekkora távot akarok megtenni, de nyáron mindig megtervezem az utat. Négy éve vagyok nyugdíjas, azóta már 50 000 km-t bringáztam.
– fejtette ki a hobbikerékpáros, aki azt is elárulta, hogy a szenvedélyét már jótékonysággal is összekötötte, amikor a Mozdulj Egyesület felhívására egy vak sráccal, Barkó Tamással egy tandembringán már kétszer körbetekerte a Balatont.
„A hazai nagy tavakat már körbetekertem, de terveim között van még a Passau–Bécs- és Budapest–Balaton-távok teljesítése is. Sosem gondoltam, hogy ennyi idős koromra ilyen jó kondim lesz és mióta tekerek, még nem voltam beteg, ráadásul sikerült az unokáimat is „megfertőznöm” a bringázással, gyakran együtt hajtjuk a drótszamarainkat. Mindenkit csak biztatni tudok, hogy merjen az én koromban is bringázni, amikor az ember a nyeregben van, semmije sem fáj, minden oké, ez kevés dolognál igaz hetvenhez közel”
– mondta mosolyogva Böröcz László.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre