Sűrű lesz az előttünk álló hétvége: óraátállítás, nyitvatartással és kiszállítással, közlekedéssel kapcsolatos változások, nagycsütörtök, nagypéntek... Ráadásul itt a hónap vége és a tavaszi szünet kezdete.
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Ez a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Nagycsütörtökön volt a Leonardo da Vinci remekművén megörökített utolsó vacsora. Van, ahol ezt a napot "zöldcsütörtöknek" hívják, főleg német nyelvterületen, mivel ezen a napon a böjt miatt rendszerint valami zöldet (spenótot) fogyasztottak a hívők. A kereszténység első évszázadaitól fogva szokás volt, hogy a nagycsütörtök esti szentmisét követően elnémultak ("Rómába mennek") a katolikus templomok harangjai. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol a tojások gyűjtése kezdődik ekkor.
A tavaszi szünet még húsvét előtt elkezdődik a közoktatásban tanuló diákok számára: 2024. március 28-tól április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. szerda, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2024. április 8. hétfő. A szakiskolákban tanulóknak ennél kicsit rövidebb lesz a tavaszi szünetük: március 27., szerdától április 3. szerdáig tart majd.
Március 28-án 14:00 óráig nyújthatják be a pályázataikat az iskolák 1-8. évfolyamos diákokkal a tavaszi Erzsébet-táborokban való részvételre- írják az erzsebettaborok.hu-n. Az oldal tájékoztatása szerint a tavaszi táborok május 22 és június 14. között valósulnak majd meg az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a Zánkai Erzsébet-táborban. Jelentkezni az E-tábor Plusz felületén keresztül lehet.
Március 28-tól a Magyar Posta szolgáltatását is fel kell ajánlania minden webáruháznak. Ezzel a változtatással a kormány a magyar fogyasztónak biztosítja a rendelés és kézbesítés lehetőségét, függetlenül attól, hogy hol élnek.
A filmklubsorozaton az ókori Rómáról készült alkotásokat elemzik, ahol a filmrészletek vetítése között szakértői elemzések és beszélgetések keretében boncolgatják a film által bemutatott történelmi korszakot, embereket, problémákat és politikai, vagy adott esetben vallási kérdéseket.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A nagypéntek német elnevezése, "Karfreitag" az ónémet "kara" (bánat, gyász) szóból ered. Rómában nagypénteken hagyományosan a pápa viszi a hátán a keresztet. Ez a gyász napja, a harangok hallgatnak, az oltárokat letakarják. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, és ami a hit szerint elűzte a bajokat.
Március 29., nagypéntek ünnepnap, munkaszüneti nap, így fő szabály szerint az üzletek zárva tartanak. Ez alól kivételt jelentenek a benzinkutak, az ügyeleti rend szerint működő gyógyszertárak, a virágboltok, az újságosok, az édességboltok és a vendéglátó- és szórakozóhelyek is. A szemetet is a szokásos rend szerint szállítják el ünnepnapokon is.
Aznap este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt. Rómában nagyszombaton már a feltámadási szentmisekor a Szent Péter-Bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. Ez a nap a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvét vasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet. A hagyományos sonkát pedig már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik.
A nagyszombat nyitva tartás szempontjából csak egy szokványos szombat, ami azt jelenti, hogy az üzletek, amik nyitva vannak máskor is szombaton, nyitva lesznek most is. Ha tehát csütörtökig nem sikerült bevásárolni az ünnepre, akkor még szombaton lehet pótolni, ami elmaradt.
Többek között március 29. és április elseje között a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol számos állatos élményprogrammal, tojásvadászattal, kézműveskedéssel és más látnivalóval várják a látogatókat! Lesz többek között sörényes hangyász és pingvin etetés, fóka show, merüléses látványetetés a Cápasulinál, előadás a vadmentésről, elefánttréning. Ezzel kapcsolatos részletek itt találhatók. A Vasúttörténeti Park is várja a látogatókat, méghozzá húsvét hétfőn reggel 10 és este hat óra között. Lesz állatsimogató, nyuszikeresés, kreatív kézműves műhely, arcfestés és csillámtetoválás, és természetesen fel lehet majd szállni a kerti vasútra, a kézi hajtányra, a Csajka sínautóra és az 1026-os gőzmozdonyra. További részletet itt olvashatók az eseménnyel kapcsolatban. Őrmezőn március 30-án lesznek programok a közösségi házban (1112 Budapest, Cirmos u. 8.) 10:00-13:00 óra között. Lesz húsvéti ügyességi akadálypályán és utcaszínházi előadás is tojászsonglőrködéssel. Budafokon is nagyszombaton lesz húsvétozás, a Skanzen pedig egész hétvégén nyitva lesz, ahol a színpadi programok mellett játékos ismeretátadási helyszínekkel, kézműves foglalkozásokkal és meghívott közösségek bemutatkozásával várják a látogatókat. A további részletek itt olvashatók. Emellett a Budakeszi vadaspark és az arborétum is végig nyitva lesz a hosszú hétvégén. A további részletek itt és itt olvashatók.
Húsvét vasárnap a feltámadás napja, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. Sok országban szokás ezen a napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak az emberek.
Március 31-e, azaz húsvét vasárnap ünnepnap, munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy zárva lesz nagyjából minden, mint nagypénteken. Kivéve persze a már említett benzinkutakat, kisebb boltokat, éttermeket, virágosokat.
A felsőoktatásban tanulók esetében a diákigazolványt félévente matricával kell érvényesíteni, mert a tanulóbérlet csak érvényes diákigazolvánnyal használható. Akinek a 2023/2024-es tanév I. félévére érvényesítették a diákigazolványát, legkésőbb 2024. március 31-i érvényességi kezdetű tanuló bérletet használhat a havi bérlet lejáratáig. Ha valaki hosszabb érvényességi idejű (például negyedéves) bérlettel rendelkezik, 2024. május 1-én 02:00 órán (a március 31-ei érvényesség kezdetű havi bérlet lejáratán) túl azt sem használhatja a diákigazolvány érvényesítése nélkül-olvasható a bkk.hu-n.
Március 31-én van a a nyári időszámítás kezdete, ezért Magyarországon 1980 óta március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órákat. Az óraátállítás célja egyébként eredetileg az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban.
Húsvét másnapja, vagyis húsvéthétfő a vidámság, a mulatság ideje és a termékenység napja. És miért ekkor locsolkodunk? A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják ezt a napot, mert ez a nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, és egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, és megfürdették őket, hogy „el ne hervadjanak”.
A téltemető, tavaszköszöntő hagyományokon alapuló ünnepet már az ókori görögök is egymás megtréfálásával köszöntötték. Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Több országban elterjedt szokás, eredete nem tisztázott. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek
Április elseje is ünnepnap és munkaszüneti nap is egyben idén. Vagyis csak néhány kis bolt lesz maximum nyitva és a közlekedés is az ünnepnapok szerinti menetrendhez igazodik majd.
Jó hír a szabadtéri programokat tervezőknek, hogy a koponyeg.hu előrejelzése szerint csütörtökön még az eleinte erősen felhős égből több helyen várható eső, zápor, délután csökken a felhőzet és kisüt a nap. Aznap 16-21 fok valószínű, de sokfelé lesz erős a DNy-i szél. Nagypénteken viszont változóan felhős időre van kilátás, csapadék nélkül, élénk DNy-i széllel. 20-21 fok köré erősödik a nappali felmelegedés. Nagyszombaton, vasárnap és hétfőn pedig ugyancsak 20-25 fok körüli hőmérsékletre kell számítani, csapadék nélkül.
Nézd meg, hogyan ünneplik különböző helyeken a húsvétot!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre