Pazar együttállások, gyönyörű holdsarló és más különleges égi jelenségek: ezeknek lehetünk szemtanúi január első felében.
A nagy univerzum egy hatalmas rejtély számunkra. Az égre pillantva azonban engedi, hogy messziről ugyan, de megcsodáljuk egy-egy kis szeletét, azaz a Földünk körül keringő égitesteket. Január első felében számos lélegzetelállító égi jelenséget figyelhetünk meg a National Geographic beszámolója szerint.
A Föld ilyenkor merészkedik a legközelebb a Naphoz, ami számokban annyit tesz, hogy „mindössze” 147 millió kilométerre lesznek egymástól, ekkor láthatjuk a legnagyobbnak a Nap átmérőjét.
A Merkúr január elején már napkelte előtt másfél órával megjelenik a délnyugati égen. Ami azt jelenti, hogy 6.30 körül bármelyik reggel megcsodálhatjuk. Pirkadatkor még elég sötét van ahhoz, hogy feltűnjön a ragyogása.
Fényszennyezésmentes helyen, körülbelül egy órával napnyugta után bukkan fel és utána egy-másfél órán keresztül gyönyörködhetünk benne. Az égi jelenséget valójában egy rendkívül finom porfelhő okozza, amely a Nap fényét veri vissza. A nevét pedig onnan kapta, hogyha a bolygók pályáját az éggömbre vetítjük, akkor azok az állatövi csillagképeket rajzolják ki.
Január 9-én, a hajnali égen figyelhetjük meg a három égitest együttállását. A 6,7 százalékos holdsarlótól balra jó 8 fok távolságban a Merkúrt, felette ugyanennyire pedig a Vénuszt láthatjuk.
Mindössze a Hold 2 százalékát láthatjuk az égen január 12-én és 13-án. Érdemes sietnünk, mert a filmbe illő jelenséget napnyugta után fél órával már láthatjuk, de csupán csak egy órácskára.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre