A fénylő Vénuszt mindenki látta már, de most arra is lehetőség nyílik, hogy az éjjeli égboltra pillantva az Uránuszt is megpillantsuk.
Egyre többen vannak, akik időt és energiát szánnak arra, hogy megfigyeljék az éjszakai égboltot és azon túl, hogy gyönyörködnek a csodás fényességű bolygókban és egyéb képződményekben, valamennyire értsék is, hogy mit látnak. A Hold mellett a legtöbben a Vénusz fényességét csodálhatták már meg az égbolton, méghozzá mindenféle távcső nélkül.
A Vénusz közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, de keringése során a Földről nézve 47 fokra is eltávolodik a Naptól, ezért sokkal könnyebb megfigyelni, mint például a Merkúrt. Napkelte előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta után a nyugati égbolt feltűnő fényességű égitestje.
Ma, november 13-án éjszaka azonban lehetőség nyílik arra, hogy akár szabad szemmel is megfigyeljük az Uránuszt. Ehhez persze a jó szemen kívül az is szükséges, hogy lehetőleg fényszennyezésmentes terepről próbáljuk becserkészni a bolygót.
Az Uránusz február elejétől április közepéig az esti égen kereshető. Április végétől június elejéig túl közel jár a Nap irányához, ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Május 9-én van együttállásban a Nappal, vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján halad át. Június végétől a hajnali égen lehet megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre nagyobb részében tartózkodik a látóhatár fölött. November 13-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra, de év végén még az éjszaka első felében megkereshető a Kos csillagképben.
Vagyis a kitartóak számára a ma éjszaka kínálja a leghosszabb lehetőséget arra, hogy megkeressék és megfigyeljék az Uránuszt, így érdemes kihasználni a lehetőséget.
Ez a Naprendszer harmadik legnagyobb bolygója
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. Az Uránusz felfedezését 1781. március 13-ától számítjuk, mert ekkor pillantotta meg először Sir William Herschel. Azóta tudjuk, hogy a bolygót előzőleg 1690 és 1771 között legalább hússzor regisztrálták, de mindannyiszor csillagnak, az elmozdulását pedig mérési hibának vélték. Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy eddig ismeretlen bolygóját fedezte fel, először üstökösként azonosította az égitestet. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus (György csillaga) név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Végül Uránusz lett a neve, ami így jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába). Uránosz az atyja Kronosznak, aki Szaturnusz görög megfelelője, az ég ura.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre