Ha jó a szemed, este távcső nélkül is gyönyörködhetsz ebben a csodás bolygóban

A fénylő Vénuszt mindenki látta már, de most arra is lehetőség nyílik, hogy az éjjeli égboltra pillantva az Uránuszt is megpillantsuk.



Megosztás
Szerző: Z. H.
Létrehozva: 2023.11.13.
Uránusz Naprendszer égbolt

Egyre többen vannak, akik időt és energiát szánnak arra, hogy megfigyeljék az éjszakai égboltot és azon túl, hogy gyönyörködnek a csodás fényességű bolygókban és egyéb képződményekben, valamennyire értsék is, hogy mit látnak. A Hold mellett a legtöbben a Vénusz fényességét csodálhatták már meg az égbolton, méghozzá mindenféle távcső nélkül.

Uranus,-,High,Resolution,Best,Quality,Solar,System,Planet.this,Image
Most szabad szemmel is láthatjuk az Uránuszt Fotó: Vadim Sadovski

A Vénusz közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, de keringése során a Földről nézve 47 fokra is eltávolodik a Naptól, ezért sokkal könnyebb megfigyelni, mint például a Merkúrt. Napkelte előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta után a nyugati égbolt feltűnő fényességű égitestje.

Ma, november 13-án éjszaka azonban lehetőség nyílik arra, hogy akár szabad szemmel is megfigyeljük az Uránuszt. Ehhez persze a jó szemen kívül az is szükséges, hogy lehetőleg fényszennyezésmentes terepről próbáljuk becserkészni a bolygót.

Az Uránusz február elejétől április közepéig az esti égen kereshető.  Április végétől június elejéig túl közel jár a Nap irányához, ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Május 9-én van együttállásban a Nappal, vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján halad át. Június végétől a hajnali égen lehet megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre nagyobb részében tartózkodik a látóhatár fölött. November 13-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra, de év végén még az éjszaka első felében megkereshető a Kos csillagképben.

Vagyis a kitartóak számára a ma éjszaka kínálja a leghosszabb lehetőséget arra, hogy megkeressék és megfigyeljék az Uránuszt, így érdemes kihasználni a lehetőséget.

Ez a Naprendszer harmadik legnagyobb bolygója

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű. Az Uránusz felfedezését 1781. március 13-ától számítjuk, mert ekkor pillantotta meg először Sir William Herschel. Azóta tudjuk, hogy a bolygót előzőleg 1690 és 1771 között legalább hússzor regisztrálták, de mindannyiszor csillagnak, az elmozdulását pedig mérési hibának vélték. Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy eddig ismeretlen bolygóját fedezte fel, először üstökösként azonosította az égitestet. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus (György csillaga) név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Végül Uránusz lett a neve, ami így jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába). Uránosz az atyja Kronosznak, aki Szaturnusz görög megfelelője, az ég ura.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás