Sűrű a hétvégéje a magyar miniszterelnöknek.
Vezető politikusok sorát fogadja a hétvége folyamán Orbán Viktor miniszterelnök: hazánk ad otthont ugyanis a világ egyik legnagyobb sporteseményének, az atlétikai világbajnokságnak, amelynek alkalmából olyan országok vezetői érkeznek Budapestre, mint Szerbia, Törökország, Azerbajdzsán, Katar, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Karmelita kolostorban fogadta Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnököt, a legerősebb ellenzéki erő, a Szlovén Demokrata Párt elnökét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
A tárgyaláson szóba kerültek Szlovénia történetének legsúlyosabb viharkárai is, amelyek elhárításához Magyarország is segítséget nyújtott az elmúlt hetekben.
Beszéltek a világpolitikai helyzetről, az orosz–ukrán háború kapcsán a béke fontosságáról, és áttekintették az európai konzervatív, keresztény pártok előtt álló feladatokat a 2024-es EP-választások előtti időszakban. Janez Jansa részt vesz az augusztus 20-i ünnepségeken, és megtekinti az atlétikai világbajnokság versenyeit is Budapesten – mondta a sajtófőnök.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján ismertette, a miniszteri szintű tárgyalások egyik fő témája az energiabiztonság lesz.
„A sportok királynője egy diplomáciai csúcsüzemet hoz Budapestre, hiszen számos külföldi vezető érkezik munkalátogatásra”
– jelentette be pénteken Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ismertette, Budapestre látogat az atlétikai világbajnokság és a Szent István-nap egybeesését is kihasználva az európai térség jövőbeli energiaellátásának biztonságát alapvetően meghatározó Katar emírje, Tamím bin Hamad-al-Táni. A listán szerepel továbbá a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) több vezetője is, nevezetesen Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Szadir Zsaparov kirgiz, valamint Serdar Berdimuhamedow türkmén elnök.
Hozzátette: Budapestre érkeznek a Nyugat-Balkán meghatározó vezetői is, úgy mint Alekszandar Vucsics szerb elnök, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és a boszniai államelnökség képviselője.
Hazánkba érkeznek a közép-európai térségből is meghatározó politikusok, köztük a volt cseh, osztrák és szlovén kormányfő. Szijjártó Péter ismertette, a hétvége folyamán kétoldalú tárgyalásokra is sor fog kerülni, amelynek részleteiről később beszámolnak, ám a napirendi témák között említette az energiabiztonságot, a fizikai biztonságot, valamint az Európát sújtó migrációs nyomást. „A kontinens energiabiztonságának garantálásához szükség van arra, hogy újabb energiaforrásokat tudjunk bevonni az európai energiaellátásba” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A katari emír látogatása kapcsán kiemelte, az Öböl menti ország a világ első számú cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) exportőrévé vált. „Jelenleg minden kapacitása le van kötve Katarnak” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter egyúttal beszámolt arról is, hogy 2027-től hazánkba is érkezik a katari földgáz, a konkrét lépésekről már folynak az egyeztetések, egyebek mellett a Qatargas és az MVM között. A közel-keleti országgal továbbá szoros az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, és aláírják majd a diplomáciai képzési együttműködési szerződést is. A tárcavezető ismertette, az azeri, a török, a türkmén és a szerb elnökkel is alapvetően az energiaellátás kérdései lesznek fókuszban. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú tranzitállam már ma is a földgáztranzit szempontjából, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és lehetőleg a türkmén források bevonásával. Emellett előrehaladott tárgyalás folyik arról is, hogy török földgáz is érkezhessen Magyarországra.
„Ha minden úgy alakul, ahogy azt jelenleg előre látjuk, akkor az augusztus 20-i tárgyalást követően itt már konkrét megállapodásról is be tudunk majd számolni”
– jelentette be a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, illetve megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is, ennek a betáplálása már meg is indult, így már valós fizikai földgázszállítási kapcsolat van a két ország között. Szijjártó Péter közölte, hogy Türkmenisztánnal átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme lenne, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen.
Szerbia kapcsán elmondta, hogy létrejött és szeptemberben el is kezdheti a működését a magyar–szerb regionális földgázkereskedő vállalat, ami ugyancsak hozzájárul a térség energiabiztonságához.
Érintette a boszniai Szerb Köztársaság ügyét is, sérelmezve, hogy „nagyon komoly nyugati erőfeszítések” vannak a közösség megválasztott vezetőinek ellehetetlenítésére, márpedig ezt a kormány rendkívül veszélyes folyamatnak tartja a destabilizáció és a nyugtalanság kockázata miatt. „Kifejezetten elutasítjuk azt a beavatkozást, azt a nyomásgyakorlást, amelyet a boszniai szerb elnökkel szemben hajtanak végre a nemzetközi liberális mainstream szereplői, amely a boszniai alkotmánybíróság működésével kapcsolatos” – fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó Péter ismertette, a Türkmenisztánnal kötött politikai megállapodások értelmében kölcsönösen nagykövetségeket nyitnak a felek. A hétvége folyamán ezekről is szó fog esni.
A tárcavezető elmondta, az első közvetlen járat az üzbegisztáni Taskentből augusztus 20-án fog Budapesten landolni, szeptember közepétől pedig heti két alkalommal fog közlekedni közvetlen járat a két főváros között. Tervek szerint pedig jövő év elején heti háromra növelik a járatok számát.
A kopt ortodox egyház vezetőjét Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes fogadta a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren. Az egyházfő érkezésekor jelen volt Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese, Anba Gabriel, a kopt ortodox egyház bécsi püspöke, Ava Giovanni közép-európai kopt ortodox püspök és Mohamed Ibrahim Abdel-Halek esz-Szinavi, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete.
II. Tavadrosz , a kopt ortodox egyház 118. vezetője vasárnap, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros meghívására részt vesz az ünnepi szentmisén.
A kopt ortodox egyház Egyiptom legnagyobb keresztény egyháza, a kereszténység legősibb szervezete. A hagyomány szerint Szent Márk evangélista alapította az észak-egyiptomi Alexandriában az I. század elején, ő volt a város első püspöke.
Becslések szerint a 93 milliós lélekszámú, többségében muszlim egyiptomi lakosság mintegy 10 százalékát teszik ki a koptok.
Orbán Viktor miniszterelnök a szombati tárgyalásairól osztott meg egy videót közösségi oldalán. Bejegyzéséhez azt írta: „És ez még csak a bemelegítés.”
A hétvége diplomáciai csúcsüzemet hozott Budapestre. A miniszterelnök szombaton Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökkel, Savkat Mirzijojev üzbég államfővel és Rusztam Minnyihanovval, a Tatár Köztársaság vezetőjével is tárgyalt, és már reggel a Karmelita kolostorban fogadta Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnökét.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre