Frászt kapott a család, denevér repült a kispesti otthonukba

Kisebb riadalmat okozott a napokban az a denevér, amelyik berepült egy kispesti lakás ablakán, az esti órákban. Az esetről az egyik helyi privát csoportban számoltak be. Aki a bejegyzést tette, nem kívánt részletekről beszámolni, de mivel az eset nem ritka, megkérdeztük dr. Sós Endrét, a Budapesti Állat- és Növénykert vezető állatorvosát, mi a teendő ilyenkor.

Ha pincében, padláson, pajtában, redőnytokban, nyílászárók vagy épületek más hézagaiban bukkanunk denevérre, akkor az állat jó eséllyel önként választott búvóhelyén van. Itt ne zavarjuk őket, hiszen semmiben nem tesznek kárt – javasolja az állatorvos. Egészen más a helyzet, ha a lakótérbe kerül denevér.

 – hívta fel a figyelmet dr. Sós Endre. 

A szakértő szerint ha mégsem repül ki, akkor az állat némi röpködés után le fog szállni valahová, jellemzően valami magasabb pontra (pl. függöny felső része), ahol meg tud kapaszkodni. Fontos, hogy pontosan lássuk ezt a helyet. Itt egy darabig hagyjuk békén, ezalatt megnyugszik. Utána óvatosan megközelíthetjük, és egy darab rongy ráborításával vagy kesztyűben megfoghatjuk, és kiereszthetjük az ablakon.

– folytatta a szakember.

Arra a kérdésre, hogy veszélyt jelent-e az emberre a denevér, a szakértő azt válaszolta: nem, amennyiben óvatosan és higgadtan kezeljük a helyzetet. Dr. Sós Endre szerint a denevér a közhiedelemmel ellentétben nem akar a hajunkba kapaszkodni, a röpködő denevér a hanglokátora segítségével pontosan érzékeli a környezetét, amibe az ember is beletartozik, de ha megijesztjük, akkor esetleg nem fog tudni precízen manőverezni, és nekiütközhet valaminek, akár az embernek. Szándékosan sosem akar az emberre repülni, pláne nem támad.

A szakértő szerint a denevért csakis kesztyűben vagy ronggyal fogjuk meg, mivel a méretükhöz képest erőteljes fogaik vannak, de kis méretük miatt ezzel csak kisebb sebet képesek ejteni az ember bőrén. Egy vastagabb puha rongyot vagy egy bőrkesztyűt már nem tudnak átharapni.

– tanácsolja.

Természetesen az is előfordulhat, hogy éppen egy beteg állattal van dolgunk. A szakértő szerint a beteg denevér viselkedése eltér az egészségesekétől, mozgása megváltozik, de ezt csak szakember ismeri fel. A röpképes, egészségesnek tűnő állatokat lehetőség szerint el kell engedni a szabadban, a legyengült, sérült példányokat viszont befogadja a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központja.

A denevérek szürkület után aktívak, repülésük során ultrahangokat bocsátanak ki, melyek visszhangjait rendkívül érzékeny füleikkel fogják fel. Az állatok tulajdonképpen a fülükkel látnak, de tájékozódásuk során a szemüket is használják. A hazai denevérfajok mind rovarevők (a világ más tájain gyümölcsevő és vérfogyasztó rokonaik is ismeretesek).

Sokféle ízeltlábút fogyasztanak táplálkozásuk során, előszeretettel és nagy mennyiségben kapják el az ember számára kellemetlen szúnyogokat vagy a különböző mező- és erdőgazdasági kártevő rovarokat (lepkéket, bogarakat, kabócákat). Denevéreinkre általánosan jellemző, hogy téli álmot alszanak, nyáron pedig különböző földalatti tanyahelyeken, barlangokban, elhagyott bányákban, pincékben vagy épületek sötét padlásain bújhatnak meg.