Ezeket tuti nem tudtad a holdra szállásról

Erre emlékezve minden évben azon a napon tartjuk a Hold világnapját. Most összegyűjtöttünk néhány izgalmas titkot a holdra szállásról! 

1. Nem ők voltak az elsők

Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett, azonban azt már kevesebben tudják, hogy az Apollo–11 csapatát fél évvel korábban már megelőzték. Az Apollo–8 elsőnek érte el a Holdat 1968 decemberében, azonban a legénység nem szállt ki, az expedíciónak a célja csak a Hold feltérképezése volt, a leszállás fel sem merült még. 

2. Sinatra zenéje szólalt meg

Szokás, hogy minden újonnan meghódított területre kitűzi nemzeti zászlóját a felfedező csapat, és ha van rá lehetőség, akkor még a himnuszukat is lejátsszák. A holdra szálláskor ez egy kicsit különlegesebbre sikerült, ugyanis az amerikai himnusz helyett Frank Sinatra sokkal jobban odaillő dala szólalt meg: a Fly Me to the Moon. 

3. Már elkészült a gyászbeszéd

Már jóval azelőtt elkészül az amerikai elnök gyászbeszéde az asztronauták temetésére, mielőtt még kiküldték volna őket az űrbe. Ez elsőre lehet, hogy kegyetlenül hangzik hangzik, de egy ilyen veszélyes küldetésnél bevett forma, hogy a fontos pozícióban lévő személyek szövegírói előre megírnak minden helyzetre egy beszédet. 

4. Előre készültek a halálra

Az asztronautáknak az expedíció előtt nem volt elegendő pénzük ahhoz, hogy életbiztosítást kössenek. Azt találták ki, hogy előre aláírnak néhány képeslapot, amit családjuk igen drágán el tud majd adni az aláírásaikkal, ha ők esetleg életüket vesztik a küldetés során. Egyes becslések szerint akár 9 millió forintot is érhetett volna egy aláírás. 

5. Egy percen múlt a küldetés

Az Apollo-11 csapata a tervezettnél később érte el a Holdat, így az előre megtervezett leszállási pont már nem volt használható. Armstrong ekkor új helyet keresett a hatalmas kráterek között, miközben az üzemagyag csak fogyott. Alig egy percen múlott, hogy ne tudjanak leszállni, és vissza kelljen fordulniuk. 

6. Két hónap karantént kaptak

Az asztronautákat a felszállás előtt három hétig karanténba zárták, majd a sikeres küldetés után 21 napot töltöttek szintén elkülönítve. Miután az orvosok és kutatók meggyőződtek arról, hogy nem szedtek össze semmilyen vírust az addig még ismeretlen Holdon, kiengedték őket, és kezdődhetett az ünneplés. 

7. Egy filctoll mentette meg

A küldetést nem más, mint egy toll mentette meg a kudarctól. Az egyik asztronauta ugyanis beszálláskor letörte a gép egyik vezérlőkarját, ami nélkül aligha tudtak volna visszajönni a Földre. Ekkor támadt az ötletük, hogy a kar helyére, egy filctollat raknak, amivel el tudják mozdítani az alkatrészt. 

8. Egy nő tervezte a programot

A NASA szoftverét a Holdra szálláshoz Margaret Hamilton tervezte, majd a program is róla kapta a nevét. Margaret eredetileg matematikus volt, aztán később a programozást is megtanulta, majd ennek köszönhetően ő készítette el a NASA programját. Így az ő érdeme, hogy az emberiség már a Holdat is meghódította. 

Plusz öt ráadás:

1. Megtéveszt a távolság

A Nap és a Hold közel azonos méretűnek tűnik, ha az eget pásztázzuk, azonban ez csak illúzió. Ugyanis a Hold négyszázszor kisebb, mint a Nap, csak négyszázszor közelebb van a Földhöz, ezért sokkal nagyobbnak látjuk. A formája is megtévesztő, ugyanis mi gömbölydednek gondoljuk, miközben inkább ovális, citrom alakú. A kutatók szerint a Föld gravitációs erői formálták évmilliók alatt ilyen szabálytalan alakúra. 

2. Ezek a tárgyak maradtak fent

Az 1969. július 20-ai holdra szállás óta előfordult, hogy egy-egy expedíció során fennmaradt néhány holmi, amik között akadnak igen furcsák is. Az egyik legrégebbi kacat a Holdon az a tizenkét pár űrbakancs, amit még Armstrongék hagytak ott, mert induláskor könnyíteni kellett a hajójukon. A Holdra felkerült még Nixon, amerikai elnök aláírásával egy plakett. Az Apollo-14 űrhajósa mindenképp ki szerette volna próbálni, hogy milyen a Holdon golfozni, ezért két golflabda is kering a felszínén. Ezeken kívül találunk még családi fotókat, sólyom tollat és sok egyéb különlegességet.

3. Megőrzi a lábuk nyomát

A Hold vékony atmoszférája miatt minden nyomot évszázadokig őriz a felszínén, akár egy lábnyomot is. Szintén a vékony atmoszféra miatt a hő sem marad meg a felszínen, így erőteljes hőmérséklet ingadozás tapasztalható. A nappali időszakban 134 °C, éjszaka pedig mínusz 153 °C van az égitesten. 

4. Egyre távolabb kerül a Földtől 

A Hold is rendelkezik gravitációs erővel, pont úgy, mint a Föld. A Hold ereje lelassítja a Föld forgását, ez okozza itt a felszínen az apályt és a dagályt. De nem csak a vízre van hatással, hanem a napokra is, évszázadonként 2,3 milliszekundummal növeli a hosszát. A Föld energiáit átveszi a Hold, aminek következtében a két égitest folyamatosan távolodik egymástól. A Hold évente 3,8 centiméterrel kerül messzebbre a Földtől. 

5. A csillagászok rettegtek tőle

Mielőtt még az ember a Holdra szállt volna rengeteg hiedelem keringett a tudósok között. Az egyik csapat attól félt, hogy a leszálló hajó elsüllyed majd a felszínén, a másik csoport attól rettegett, hogy az elektromosság miatt porral lesz tele az űrhajó, és az asztronauták nem tudnak majd felszállni. Szerencsére 1969. július 20.án ezekre mind rácáfolt az Apollo – 11.