Nagy Márton: Kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben

Magyarország az elhúzódó háború és a szankciók ellenére is növelte gazdasági teljesítményét

A magyar gazdaság 4,6 százalékkal erősödött a tavalyi évben. Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét, sőt, az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel – kommentálta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adatait az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz.

2021-ben 7,1%-kal, tavaly 4,6%-kal erősödött a magyar gazdaság, és azon dolgozunk, hogy idén is elkerüljük a recessziót – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: bár az utolsó negyedévben 0,4%-os lassulást mértek, ez enyhe és átmeneti mérséklődés, az idei évben már folytatódhat a növekedés. A magyar gazdaság teljesítményének az alapja a munka: az elmúlt évtizedben 1 millió új munkahelyet teremtettünk, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót – ismertette Varga Mihály kiemelve, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4% körüli.

A magyar tárcavezető az uniós pénzügyminiszteri csúcs kapcsán kifejtette: az egyik legfontosabb téma az Európai Unió versenyképességének megőrzése volt. Rámutatott: ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött, a sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon. Ezt a helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat – húzta alá Varga Mihály. Kiemelte: Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában, ez azonban nem torzíthatja az egységes piacot. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára – jegyezte meg.  A pénzügyminiszter kitért rá, számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta: az RRF esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban 5 tagállam egyetlen eurócentet sem kapott. Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna – mutatott rá Varga Mihály.