
A Keleti pályaudvar közösségi zongorája mellett a Fővám téri aluljáróban és a Fény utcai piacon is találkozhatunk a hangszerrel. Ezekhez bárki leülhet játszani, akinek kedve tartja.
A világ több országához hasonlóan már Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk zongorákkal a nagyobb vasútállomásokon. De nem csak ott. Budapesten a Fővám téri aluljáróban és a Fény utcai piacon is leülhet bárki zongorázni. A street piano nevű felhívás egy angol képzőművész-performer, Luke Jerram nevéhez fűződik, akinek az volt a célja, hogy beszélgetést, és életet leheljen a szürke hétköznapokba.
A budapesti zongorákhoz kilátogattak lapunk munkatársai is, méghozzá társaságban: felkértük Gidófalvy Attilát, a Karthago billentyűsét, hogy próbálja ki a hangszert.
– Ez egy óriási találmány, mert nagyon sokan vannak, akik nem juthatnak ilyen lehetőséghez. Ha idejön egy szülő a gyermekével, és a gyerek meglátja a zongorát, lehet, hogy kedve támad megtanulni rajta. Idejön, hozzányúl és azt mondja, jaj anya, kérnék egy ilyet. Itt ingyen és bérmentve gyakorolhat reggel nyolctól este nyolcig szabadon.
– Én ötéves koromban kaptam az első tangóharmonikát. Utána megkérdezte az édesanyám, hogy drága fiam mit szeretnél karácsonyra? Hát mondom zongorát. Olyan helyen laktunk, ahol a szomszédban egy nagyon szimpatikus néni élt, aki szintén zongorázott, neki is volt zongorája. Egy hatalmas ajtó választott el minket. Odatolta azt a zongorát, én az enyémet és négykezest játszottunk már tízévesen. Nem szeretem így nyilvánosság előtt produkálni magam, de ha meglátok egy hangszert, nagyon örülök, vonz, hogy hozzányúljak és átéljem azt amit gyermekkoromban elkezdtem. Inkognitóban, ez a legjobb – mesélte Attila.
Közben persze volt, aki felismerte, és örömmel álltak meg hallgatni:
– A mi korosztályunk sok jó zenét hallgatott, és nagyon örülök, hogy hallottam őt játszani. A családom is szereti a zenét. A zongora és a zene mindent legyőz. Jó ötletnek tartom ezt a szabad zongorázási lehetőséget, csak néha fel kell hangolni a hangszert, bár Attila olyan jó zenész, hogy neki nem kell felhangolni
– nevetett István.
A Fővám téren egy fiatal hölgy, Emma volt, az első, aki ottjártunkkor leült a hangszerhez.
– Konzervatóriumba járok, bár nem zongora, hanem szaxofon szakra, természetesen tudok zongorázni. Nagyon sokan jönnek ide játszani. Van például egy idős férfi, aki gyakran megjelenik, lerak egy kis táskát és itt zongorázik rendszeresen.
Kerültek ide kották is, nem tudom ki hozta. Néha én magam is megállok, és játszom itt valamit, bár nagyon zajos környék és a zongora pedig nincs valami jól behangolva, de nem kívánhatunk nagyon nagyokat –mondta Emma, akinek játékát egy idős hölgy is hallgatta, aki lapunknak elmondta: ő maga ugyan nem tud játszani, de nagyon szereti hallgatni, sűrűn jár arra.
Soni Utkarsh Budapesten tanul, és szintén nagyon örül a zongorának.
– Indiából jöttem, Ez csodálatos. Volt egy álmom, hogy énekes legyek, de a szüleim és a társadalmi helyzet miatt a tanulás mellett döntöttem. Mérnöknek tanulok Budapesten. Nagyon jó ötlet a street zongora, mert ha valakinek nincs pénze ilyen hangszert vásárolni, akkor itt gyakorolhat, és remek szórakozási lehetőség az itt várakozó embereknek – mesélte Soni.
Demeter László horgászat közben csúszott bele a folyóba.
A BKV Fényflottája 2024. január 7-ig közlekedik majd.
Oldalára borult egy személyautó Beled közelében.
A fiú reakciója sokkoló.
Ítélet született a perben, pattanásig feszültek az idegek.
A 16 éves Bálint horgászat közben zuhant a tóba.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre