Érdemes piacra menni: utolérte a bolti élelmiszerek ára a „kézműves” piaci áruét - riport a pesti belváros Vidéki Mustrájáról

A Madách Jászai Mari-díjas színésze ugyan a Hegyvidéken lakik, de mint mondta az őstermelők kínálatáért érdemes átjönnie Pestre. Péntekenként 8–14 óra között ugyanis, a legjobb hazai gazdák kínálják termékeiket a Vigadó mellett. Csaba elárulta a Metropolnak, hogy nagyon szeret főzni, és már három gyermekét is arra tanítja, hogy minőségi élelmiszereket fogyasszanak.

„A zöldségtől a kolbászig, mindenben ott van a készítő szíve és lelke is”

„Marosvásárhelyen születtem, de nyaranta a Hargitán élő nagymamámnál volt a gyerekkori bázisom. Mindig csodálattal néztem, ahogy a tyúkokkal foglalkozott. Szeretgette őket, vigyázott rájuk, etette őket és persze meg is főzte. Azokat az ízeket sosem lehetett összehasonlítani a városban vásárolt tyúkok ízével. Ma is ezt keresem, de nagyon nehéz felkutatni. Itt sikerülni fog, és ma már nincs különbség a kézműves és a tömegélelmiszer ára között, a boltban vásárolt termékek ára elérte a hagyományos módon készítettekét. Ma főképp valamilyen finom sajtért jöttem. Látszik, hogy a zöldségtől a kolbászig, mindenben ott van a készítő szíve és lelke is. Legközelebb a gyerekeimmel fogok eljönni, mert a nevelésnek nagyon fontos része, hogy a gyerek megtanulja, nemcsak szellemileg lényeges az, amit befogad az ember, hanem gasztronómiai szempontból is. Nagyon szeretik azt, amikor természetes alapanyagokból összehozunk valamit, főleg a kislányom szokott segédkezni. Kapott is egy kis köténykét, amit büszkén visel ilyenkor. Van egy 20 négyzetméteres erkélyem, és gyakorlatilag már megmozdulni nem lehet rajta, mert mindent termesztünk idénynek megfelelően” – árulta el lapunknak Zöld Csaba.

Olcsóbban jön ki az ember, ha az őstermelői piacot választja

„Az őstermelői piacoknak érezhetően egyre nagyobb a jelentőségük. Ennek részben az az oka, hogy egyre kisebb az árkülönbség az üzletekben vásárolható tömegélelmiszer és a piacon, termelőktől vásárolható minőségi élelmiszer között. Itt ugye közvetlen a termelő árulja a termékét, nincs rátéve más árrést képező tétel, mint a szállítás, és nem megy át több cégen keresztül sem a termék. Másik pedig az, hogy az emberek is inkább keresik ma már az adalékoktól mentes élelmiszert. Az őstermelői élelmiszerek pedig hagyományos eljárással készülnek. Az itt kapható kolbászt sóval és füsttel tartósítják, ahogyan azt nagyapáink is csinálták. Én mindenkit arra tudok csak biztatni, hogy őstermelőtől vásároljon. Mert hogyha itt a piacon megveszek egy 40 dekás sonkát, akkor az 40 dekás marad sütés után is. Míg a bolti 20 dekásra zsugorodik, annyi víz és adalék fő ilyenkor ki belőle” – mondta el érdeklődésünkre Gallisz Tamás, a Magyar Piac Szövetkezet koordinátora.

Itt kapható a hungarikum védjegyet viselő vastagkolbász is

Knyihár Mihály házi vastag kolbászai a Békés megyei készítők közül elsőként „viselhetik” magukon a hungarikum védjegyet. Igazi kulináris élmény Mihály összes terméke, és nem is drágább, mint bárhol máshol egy „mezei” kolbász. Mint kiderült, ez nem véletlen, hiszen az egész család már kiskortól ebbe nőtt bele. Mihály azt is elárulta lapunknak, hogy a tradíció nem szakad meg, mert az 5,5 hónapos unokái első étele az anyatej után egy karika csabai kolbász volt, és azóta is megőrülnek érte...

„Az, hogy sikerült megfelelnie a vastag kolbászainknak a védjegyhez szükséges szigorú követelményeknek, az egész családomnak köszönhető. Amíg én készítettem a kolbászokat, addig a gyerekeim pályáztak, intézték a hivatalos kötelezettségeket ezzel kapcsolatban. Hatalmas az örömünk, és még nagyobb elhivatottsággal készítjük termékeinket. Ez a vevőknek is fontos, mert az élelmiszervásárlás bizalmi kérdés. Akik ide a piacra eljönnek, látják a készítőt, megismerik a terméket, akár az összetevőket, szóval tudják, mit kapnak a pénzükért. Elmondhatom, hogy magát az alapanyagot is mi „neveljük föl”. Békés megyéről nem hiába mondták, hogy az ország éléskamrája, nagyon jó minőségű földek vannak, és a sertést azzal a takarmánnyal neveljük, ami ott terem meg. Úgyhogy a hús minősége is egész más. Bármikor oda merem tenni magam az árum mellé, és mindkét félnek jó, ha a termelő és a vásárló közvetlen kapcsolatban van. Meg azután rajtunk is meglátszik, ki vagyunk kerekedve szépen, de ez így van jól” – mondta mosolyogva Mihály.

Kuriózum a sajtospult is, ahol Zöld Csaba színész válogatott

„Betti A Sajtos” három évvel ezelőtt kezdett sajtot készíteni, de rendszeres kapcsolatban van holland sajtkészítőkkel is.
„Két-három havonta utazunk holland őstermelőkhöz és úgy választjuk ki, hogy milyen sajtokat hozzunk haza. Ilyenkor kóstolás közben őket és a készítés folyamatát is megismerjük. Látjuk, milyen környezetből származik a sajt. Vannak saját készítésű sajtjaink és sajtkrémjeink is. Ez friss, piros-fehér-zöld sajt kecsketejből és tehéntejből kevert. Attól színes, hogy például van benne kaliforniai paprika és csili” – mesélte Betti a színésznek kóstoltatás közben.

Itt még az erdélyi ribizlibornak is más íze van

A Magyar Gazdák Országos Szervezete, mint szervező kiemelt figyelmet fordít arra, hogy határon túli termelők is bemutatkozhassanak. Cseh János erdélyi őstermelő Marosvásárhely mellől érkezett szörpökkel és lekvárokkal, illetve málna- és ribizliborral. Egy évben 2-3 ezer kg ribizlit szüretelnek le saját kezűleg, amiből 2 ezer liter bort készít. A termékeikkel Magyarországon, Felvidéken, Kárpátalján nyertek el versenyeket, a dobogó majdnem minden szintjén.
 

Érvényesül a „termőföldtől az asztalig elv”

„Közel 20 millió ember élelmiszerellátására vagyunk képesek az agráriumban” – részletezte  dr. Nobilis Márton. A magyar élelmiszeripar az előző európai uniós ciklusban 468 milliárd forint támogatást kapott, ebben a ciklusban pedig 750 milliárdot különítettünk el. Ráadásul „a termőföldtől az asztalig” elvet teljes mértékben meg tudjuk valósítani, hiszen egy államtitkárság alá került a kereskedelem és az élelmiszeripar. „Így egészen a kezdetektől végig tudjuk követni azt, ami a polcokra és a magyar családok asztalára kerül” – mutatott korábban rá a Metropolnak az államtitkár.