Hivatalosan is megnyílt az Apáczai Csere János utca 9. árkádjai alatt a belváros legújabb őstermelői piaca. Itt csak olyan „árusokkal” találkozni, akik előző nap még a földön dolgoztak, hogy idehozzák a saját, friss hazai portékájukat. A piac péntekenként 8.00–14.00 óra között várja a vásárlókat.
„Ha valaki eljön ide vásárolni, mindent megkap egy helyen. A kenyeret, a füstölt árut, a tejet, a zöldséget és gyümölcsöt” – mondta el a piac kialakításáról a Metropolnak Galisz Tamás. A Magyar Piac Szövetkezet koordinátora szerint, a Vidék Mustrán megjelenő termelők, az őstermelők legjobbjai között vannak.
„Emellett a nemzeti parki védjegyes termékek is megjelennek, minden héten lesz egy-egy bemutatkozás. Tíz nemzeti parkunk van, az ott termelők védjegye minőségi garancia is. Az innen származó termékek nem biók ugyan, de nagyon tiszta környezetből származnak, ezáltal egészségesek. Emellett a határon túliaknak is adunk lehetőséget a jelenlétre.”
„Ha a vevő kérdez én mindenre tudok válaszolni. Ez rettentően fontos. Mivel kistermelőként én vagyok a készítő, én nevelem az állatot is és közvetlenül vagyok kapcsolatban a vevővel. Ez nagyon lényeges, mert bizalmi kérdés lett az élelmiszervásárlás. Sokszor megkérdezik, mi van a kolbászban, mit tudok nekik ajánlani. Ez nekem persze valahol nehéz, mert mindet én készítettem, mind az én »gyerekem«. Van, aki csak kóstolni szeretne, azután pár méterről visszajön azzal, hogy csoda! Évek óta keresi ezeket az ízeket, amelyek az utóbbi időben eltűntek. És most ebben a szalonnában újra megtalálta” – mondta el a Metropolnak Knyihár Mihály hozzátéve: „Nálunk a minőség garantált, és minden nagyon finom. Nézzen csak rám!” – mondta mosolyogva a békéscsabai termelő.
„Egy faluból, Vanyarcról hozzuk a gyümölcsöt, tegnap szedtük le a fáról és ma eladjuk” – mondta a Nógrád megyei Bálint gazda, aki beavatott a részletekbe is. Mindig kézzel szedjük, nem rázzuk. Osztályozzuk, oda van rá figyelve és az íz az, ami pedig önmagáért beszél. Ezeken is múlik, hogy minőséget tudjunk kínálni a vevőknek” – ecsetelte Bálint Pál. Szerinte fontos az, hogy vitamin- és ízgazdag gyümölcsöket fogyasszunk, azaz magyar árut. Ezekkel ugyanis jobban jár a szervezetünk mindenféle szempontból, mint a távolabbról érkező, több „kemikáliát” tartalmazó gyümölcsökkel.
A Covid alatt futott be, azóta visszatérő vásárlói vannak. Ő Cseperkáló József vagy másnéven a Panelpék: „Nálunk az a lényeg, hogy természetes anyagból dolgozunk. Nem használunk tejport, margarint, enzimeket, szóját, adalékokat még olyant sem, amit természetesnek mondanak. Csak termelői tejet, kézműves sajtokat és egész tojást alkalmazunk. Tehát amit az ipar, úgymond könnyítés céljából felhasznál, azt mi mind kiszelektáltuk.”
„A rezsi árát ki kell termeljük, a tavalyinak körülbelül ez hétszerese most” – avatott be a részletekbe Knyihár Mihály, amikor a Metropol arról kérdezte, hogy hogyan élik meg az energiaválság okozta áremelkedést. Minden megdrágult, a takarmány a só, a fűszerpaprika minden. Ezért nekünk is kell emelni, de kizárólag ennek mértékéig, nem tovább. Cseperkáló József pék úgy tapasztalja, hogy most már a nem minőségi árut is drága lett lesütni. Így akik ezzel foglalkoznak szintén aktuálisan emelik az áraikat, ezért ezek közelítenek a minőségi termékek áraihoz. Ez a Panelpék szerint rossz, mert az embereknek többet kell fizetni az élelemért, ugyanakkor jó is, hiszen mindenki hatszor átgondolja, hogy mire ad ki pénzt. És az a bizonyos mérleg a minőség irányába billen el.
„A magyar kormány egyik legfontosabb feladata, hogy biztonságos magyar élelmiszer jusson a családok asztalára” – ezt már dr. Nobilis Márton mondta. Az agrártárca államtitkára a Metropolnak kiemelte: „A Covid, az aszályhelyzet és az orosz–ukrán háború felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az, hogy a saját termékeinket együk és önellátóak legyünk. A pandémiában már bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk válságállónak lenni, hiszen annak ellenére, hogy voltak pánikvásárlások, nem volt hiány a polcokon. Abban az időben az emberek is elkezdtek otthon kenyeret sütni, saját paradicsomot, paprikát, úgynevezett balkonkertészetet csinálni. Ennek a nagyobb változata az őstermelői piac itt a belvárosban.”
„Közel 20 millió ember élelmiszerellátására vagyunk képesek az agráriumban” – részletezte dr. Nobilis Márton. A magyar élelmiszeripar az előző európai uniós ciklusban 468 milliárd forint támogatást kapott, ebben a ciklusban pedig 750 milliárdot különítettünk el. Ráadásul a termőföldtől az asztalig elvet teljes mértékben meg tudjuk valósítani, hiszen egy államtitkárság alá került a kereskedelem és az élelmiszeripar. „Így egészen a kezdetektől végig tudjuk követni azt, ami a polcokra és a magyar családok asztalára kerül” – mutatott rá az államtitkár.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre