Eseménydús évet tudhatunk a hátunk mögött, jó, hogy túlvagyunk rajta - íme a leltár!
Az idei év alapjaiban rendítette meg a világot, és elveszítettük a 20. század történelmének jeles alakjait is: többek között elhunyt Mihail Gorbacsov és II. Erzsébet királynő is. Az orosz-ukrán háború miatt kitört energiakrízis pedig óriási kihívás elé állította Európát, és benne hazánkat is. Itthon negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP az Országgyűlésben, így Orbán Viktor folytathatja a kormányzást, és először lett egy nő Magyarország köztárssági elnöke.
A Metropool csokorba szedte a legfontosabb idei eseményeket. Lássuk, mi történt 2022-ben!
Alig kezdődött el az új év, amikor máris egy szörnyű tragédia sokkolta a hazai közvéleményt. Lakástűzben életét vesztette Babicsek Bernát, aki színészként és harmonikaművészként is ismert volt. A nyolcvan négyzetméteres családi ház lakója nem adott magáról életjelet, ezért az egyik rokona behatolt hozzá. Babicsek Bernát a Szeress most!, a Barátok közt és a Jóban Rosszban című sorozatokból volt ismert.
A februári hónap legfontosabb eseménye kétség kívül az orosz-ukrán háborús konfliktus kirobbanása volt. Maga a háborús összetűzés még 2014-ben kezdődött, amikor Moszkva bekebelezte a Krim-félszigetet. A totális katonai támadás viszont február 24-én indult meg Ukrajna ellen. Az azóta eltelt időszakban Oroszország magához csatolta Luhanszkot, Donyecket, Zaporizzsiját és Herszon megyét. A hábor ú még tart, Európa szankciókkal reagált, ami viszont inflációs és energiaválságba taszította kontinensünk gazdaságát.
A háború kitörése óta Magyarországra milliónál is több ukrán menekült érkezett, hazánk történelme legnagyob humanitárius akcióját hajtja végre a megsegítésükkel.
Orbán Viktor a háborúval kapcsolatban többször kiemelte, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborús konflikusból.
Március 10-én történelmi pillanat volt Magyarország számára, mivel megválasztották az első női köztársasági elnököt Magyarországon Novák Katalin személyében. Székfoglaló beszédében felhívta a figyelmet a családok védelmére, majd elmondta, hogy tettekre készül, és minden terhet magára vállal, amit a tisztesség megkíván.
Elnökként a békesség embere akarok lenni
– jelentette ki, majd a szomszédban kialakult háborús helyzet kapcsán Teréz anya szavait kölcsönözve azt hangsúlyozta:
a béke egy mosollyal kezdődik.
Az április hónap legfontosabb eseménye egyértelműen az április 3-án megtartott parlamenti választás volt, amin a Fidesz-KDNP elsöprő győzelmet aratott. A kormányzó pártszövetség negyedik alkalommal szerzett kétharmados többséget a törvényhozásban. A választás napján a magyarok a gyermekvédelmi népszavazáson is állást foglalhattak. A négykérdéses referendum viszont nem érte el az érvényességi küszöböt.
Május 2-án letették az esküjüket az új parlamenti képviselők, a 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője lett. Fontos közéleti esemény volt még, hogy beiktatták hivatalába Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt, valamint az is, hogy David Pressman lett az új amerikai nagykövete Budapestnek.
Június negyedikén a kormány kihelyezett ülést tartott Sopronban, ahol elfogadták az extraprofitadó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. Jakab Péter lemondott a széthulló és mindnikább Gyurcsány Ferenc szolgálatába álló Jobbik éléről. A politikus ennek ellenére nem adta vissza mandátumát, hanem új mozgalmat indított A Nép Pártján néven.
Egy emberként sokkolta a világot a japán miniszterelnök elleni merénylet, amire július 8-án került sor egy pártrendezvényen. Abe Sinzót akkor érte a gyilkos találat, amikor egy kampánybeszédet tartott. A hazai sportéletet is óriási veszteség élte, július 9-én ugyanis meghalt Törőcsik András, az Újpesti Dózsa legendás, 45-szörös válogatott labdarúgója.
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében augusztus 30-án elhunyt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke.
A nyolcvanas évek második felében színre lépésével egy olyan gazdasági, politikai irányváltás kezdődött, ami magában hordozta a rendszer közelgő felbomlásának lehetőségét is.
Míg Gorbacsovot a Nyugaton nagyra értékelik, a szabadság elhozóját látják benne, ezzel ellentétben Oroszországban kevésbé volt népszerű, mert az ő rovására írták a szovjet-orosz birodalom széthullását.
Szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság és a nemzetközösségi királyságok királynője, az anglikán egyház feje, a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó. Halálát követően legidősebb fia, III. Károly, lett az Egyesült Királyság uralkodója. II. Erzsébet királynő 1952. február 6-án - édesapja, VI. György király halála után - lépett az Egyesült Királyság trónjára.
Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán a londoni Westminster apátságban Anglia királyává koronázták, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő a trónon.
Október elsején elkezdődött az egy évvel elhalasztott népszámlálás Magyarországon. A népszámlálás 2022. október 1. és november 28. között zajlott, ez volt a magyarországi népszámlálások történetében az első papírmentes népszámlálás, azaz a számlálóbiztosok nem használtak papírt a kérdőív kérdéseire adott válaszok rögzítéséhez. A hónap elején Újhelyi István szocialista politikus, EP-képviselő bejelentette, hogy kilép a Magyar Szocialista Pártból, ám a mandátumát nem adta vissza. Október 25-én a lemondott Liz Truss helyett Rishi Sunak lett Egyesült Királyság miniszterelnöke.
November 9-én a kormány arról döntött, hogy kibővíti az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot. Az árkorlátozás így már a tyúktojásra és az étkezési burgonyára is vonatkozik, miközben a korábban megjelölt termékekre is változatlanul érvényes. Az élelmiszerár-stop 2023. április 30-ig tart.
A magyar kormány a lakosság életét megkönnyítő üzemanyagárstop fenntartásával gyakorlatilag elment a falig, azonban december 6-án este a szankciók, az azokat követő pánikfelvásárlás és az azt követő üzemanyaghiány miatt kénytelen volt kivezetni a 480 forintos üzemanyagárstopot a magyar kutakról.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre