Mutatjuk, mi történt az ’56-os forradalomban, de a Metropol arra is kíváncsi volt, hogy a budapestiek tudják-e, mire emlékezik az ország október 23-án.
Elég volt a megalázottságból, a félelemből és kiszolgáltatottságból, az éjszakai elhurcolásokból és a rögtönítélő népbírósági perekből! – Ezt mondták a műszaki egyetem hallgatói, akikhez rövid időn belül több fiatal és hatalmas budapesti tömeg is csatlakozott október 23-án.
Az 1956-os forradalom a magyar nép sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
A fegyveres felkelés a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a becslések szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként pedig 200 ezren hagyták el az országot.
Erika: „22 éves voltam akkoriban. Miután én itt lakom a Mester utcában, meglehetősen zűrösen éltem át. Tulajdonképpen november 4-ig minden ember lelkes volt. A Kiliánból ide hallatszott a himnusz. Negyedikén arra ébredtünk, hogy ágyúztak.”
József: „A koromnál fogva nyugdíjas vagyok, tisztelettel vagyok a megemlékezések felé.”
György: „Volt egy nemzeti felkelés, amit a CIA robbantott ki, mert akkor volt a szuezi válság. Az orosz katonák oda indultak, és lehetőségük volt Európát két hét alatt lerohanni. Ezt a CIA gátolta meg, hogy mi visszatartsuk az orosz csapatokat.”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre