Hihetetlen, ez került vissza a Blaha Lujza térre! Te emlékszel rá? – Fotó!

A valamikori Nemzeti Színház helyét jelölő emlékművet éppen 100 évvel a Népszínház alapkövének elhelyezése után, 1973 decemberében avatták fel. Az emlékkő visszahelyezése kapcsán sorra vesszük, hogy a 89 éven át végleges helyét kereső Nemzeti Színház hány helyen próbált gyökeret ereszteni Budapesten. Augusztus 22-én a helyére került a Blaha Lujza tér egyik szimbolikus eleme, a jövőre 50 esztendős színházi emlékkő, amely a restaurátor munkájának köszönhetően megszépülve tért vissza a megújuló térre.

Az egykori Nemzeti Színház helyét jelölő emlékművet éppen 100 évvel a Népszínház alapkövének elhelyezése után, 1973 decemberében avatták fel. Tavaly ősszel szállították restaurátorműhelybe a renoválásra váró emlékművet, ahol eltávolították róla a szennyeződések jelentős részét, a kőfelületet különleges gomba- és algaölő szerrel kezelték, végül a nehezen hozzáférhető helyeket is megtisztították sebességszabályozós, gyémánt marófejjel felszerelt csiszolóval.

Itt állt a Nemzeti Színház korábban

Nemzeti Színház az Astoriánál (1837–1908)

1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, Pesti Magyar Színház néven. A közadakozásból felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Pesten ekkor már 25 éve (1812 óta) működött egy 3200 fős német színház. 1840-től a Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. 1875-ben az épületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. 1908 nyarán az épületet tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egy időben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról, melyre 1913 októbere és 1914 márciusa között került sor. A magyar színészet hőskorára emlékeztető épületben 71 évig játszott a társulat. A Grassalkovich-féle telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd–magyar vállalatnak, akik üzletközpontot építettek rá, ez az East-West Business Center.

Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren (1908–1964)

A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján dalszínháznak építették. A díszes épület színpadtere jóval nagyobb volt, mint az eredeti színházé és nézőtere is 500-zal több embert tudott befogadni. A társulat elhelyezését ideiglenesnek szánták, ezért a színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig. 1912-ben elkészültek a tervek, megérkeztek az engedélyek, az országban mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, méghozzá a régi helyén, az Astoriánál lévő Grassalkovich-féle telken. A történelem azonban közbeszólt: 1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború, a társulat tehát maradt. 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. A Nemzeti Színház társulata 56 évig játszott az épületben. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották.

Nemzeti Színház a Nagymező utcában (1964–1966)

1964. október 2-án a Nagymező u. 22.-ben – a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén – kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. A társulat két évig játszott a Nagymező utcában.

Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren (1966–2000)

A Nemzeti Színház társulata 1966. október 1-jén költözött az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület korábbi szecessziós homlokzatát – amely szinte olyan volt mint egy mini- Vígszínház – kocka alakúra alakították, a belső tereket az akkori divatnak megfelelően korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. 2000. szeptember 1-jétől 2002-ig a Nemzeti Színháznak nem volt társulata. A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.

A mai Nemzeti Színház tervezése és építése

1997. Az Erzsébet térre tervezett színház építészeti kialakítására kiírt tervpályázat nyertese Bán Ferenc építész.

1998. március 28-án az Erzsébet téren elhelyezték a színház alapkövét, de az építkezés már szeptemberben leállt.

1999. márciusban a színházépítés kormánybiztosává Schwajda Györgyöt nevezték ki, aki Siklós Mária építészt bízta meg a tervezéssel.

1999. június végén kormányhatározat mondta ki, hogy az új Nemzeti Színház a Városliget területén épül fel.

A kormány augusztusi döntése értelmében a Nemzeti Színház a ferencvárosi expóterületen épül fel.

Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

A Nemzeti Színház célja

Alapító okiratában rögzítették: „…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”