Ezt mindenkinek ki kell próbálnia! 150 méter magasról csodálhatjuk Budapestet a Városligetből induló hőlégballonból

Volt itt már minden a Városligetnek ezen a szegletén, a 126 évvel ezelőtti millenniumi világkiállítástól kezdve a Körszínházon át egy terebélyes sörsátorig, ami most végre egy sokkal méltóbb attrakciónak adta át a helyét.

A Ballon kilátónak nevezett különlegesség valójában egy héliumgázzal a magasba emelkedő szabadtéri lift, amely talajhoz rögzített légi kilátópontként működik majd a Széchenyi fürdő szomszédságában lévő Mimóza-dombon. A május 1-jei nyitást követően az év minden napján menetrendszerűen közlekedik majd a földi starthely és a 150 méteres szédítő magasságban lévő végállomás között, kosarában egyszerre akár 30 utassal, akiknek odafentről nemcsak a Városligetre, hanem egész Budapestre lenyűgöző panorámát biztosít. Öt perc alatt éri el tetőpontját, ott ugyanennyi idő áll rendelkezésre a nézelődésre, majd újabb öt perc múlva már landol is.

„Büszkék vagyunk rá, hogy a Liget Budapest Projekt megvalósításával egyre több ilyen tradíciót tudunk visszaállítani régi fényében – a Millennium Házától a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokáig – és most ehhez a sorhoz csatlakozik a városligeti légi attrakció visszatérése” – mondta el a Metropolnak Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

„A ballon semmilyen környezeti terhelést nem jelent, hiszen a feltöltéséhez szükséges hélium természetes, semmilyen reakcióba nem lépő nemesgáz, nem mérgező és nem gyúlékony, teljesen biztonságos” – hangsúlyozta Závodszky Zoltán, az üzemeltetést nyílt pályázaton elnyert BallonKilátó Zrt. vezérigazgatója.

Az idelátogató vendégek többfajta jegytípus közül is választhatnak majd, repülhetnek napközben szikrázó napsütésben, de az éjszakai jeggyel a kivilágított fővárost is megcsodálhatják. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy naplementében a legnépszerűbb a ballonozás. Külföldön nagy divat olyan kivételes alkalmakkor is a magasba emelkedni, mint a lánykérés vagy a céges csapatépítők. Természetesen ezekre a budapesti helyszínen is lesz lehetőség.

Ökörhólyagokból készült golyóbis volt az első 1784-ben

Magyarországon az első léggömbkísérlet Szablik István kegyes-tanítórendi professzor nevéhez fűződik, aki 1784. augusztus 15-én a mai Erzsébet híd pesti hídfőjénél mutatta be léggömbkísérletét. „1784. augusztus 22-én estvéli 7 órakor bocsáta fel Szablik István úr piarista és a természettudomány tanítója Pesten egy ökörhólyagokból készült, veres festékkel megcifrázott és gyantával bekent repülő golyóbiszt.” – írta a Magyar Hírmondó. Ezt követően még néhány helyen felrepültek az „égi golyóbisok”, de mindannyiszor ember nélkül.

A Városliget, akkor még Város Erdő néven, volt a színhelye annak, hogy Magyarországon elsőként olyan hőlégballon emelkedett a levegőbe, melyen már ember is utazott. Ez 1811-ben volt. Az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon már akárki kipróbálhatta a léghajót a Városligetben.

Az első felszállásra 1896. április 29-én került sor. Ettől kezdve minden egyes napon tucatnyi alkalommal emelkedett fel fél évig – a világkiállítás végéig –, kosarában a három ezüstforintot megfizető kalandvágyó nőkkel és férfiakkal. Minden egyes utas nevét egy nagy könyvben rögzítették, Kalmár udvari fényképész pedig mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a felszállásra várakozó népes közönséget.

A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott szerkezet a Ballon Captif volt. A párizsi léghajós famíliából származó, a repülés tudománya mellett kitűnő üzleti érzékkel is rendelkező Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését.

A korabeli lapok egy nem mindennapi eljegyzésről is beszámoltak, amely a Városliget fölött, egy léghajóban történt.

„Eljegyzés a levegőben. Váradi énekes eljegyezte a lovaregyletnél Budapesten, évek hosszú sora óta alkalmazott starter, Pettke Károly leányát, Klárát. A fiatal pár néhány jóbarát és ismerős kíséretében felszállt Godard kapitány léghajóján és fenn a magasban tartották meg az eljegyzést.” (Székely-Hírlap, 1896.05.28.)

3 milliónál is többen látogattak már el az új Városligetbe

A Liget Budapest Projekt Európa legnagyobb és legátfogóbb kulturális városfejlesztési programja, ami most, a választások után folytatódhat. Mutatjuk, mi épült meg eddig és mi várható!

Elkészült: Millennium Háza, Nagyjátszótér, Szépművészeti Múzeum, Kutyás élményparkok, Ifjúsági sportpályák, Városligeti Sportcentrum és futókör, Mőcsényi Mihály botanikus kert, Múzeum Mélygarázs és Promenád és a Magyar Zene Háza. Utóbbi már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középülete lett a londoni International Property Awards megméretésen.

Átadás előtt, illetve tervben:

Várhatóan hamarosan megnyílik az új Néprajzi Múzeum, amely a 150 éves nemzetközi rangú gyűjtemény első, eredetileg is múzeumi célra készült otthona, ahol a korábbiakhoz képest közel háromszor nagyobb kiállítási területen mutathatják be a gyűjtemény kincseit. Korábban itt betonos és kockaköves parkoló állt, 1990 előtt pedig felvonulási térnek használták.

Az egykori lepusztult Petőfi Csarnok helyére modern, a környezetbe illeszkedő épület kerül, a tervek már elkészültek. Az Új Nemzeti Galéria közel 50 ezer négyzetméteres múzeumi intézmény lesz.

A Közlekedési Múzeum egykori pompás épületét építik újjá. A Magyar Innováció Házában a világszerte ismert magyar találmányok bemutatásán alapuló tudományos élményközpont jön létre. A múzeum homlokzatát az 1896-os eredeti tervek felhasználásával állítják helyre.

A Városligetben már 1879 óta állt egy könnyűszerkezetes, fából ácsolt színházépület, amelyet 1909-ben építtettek át állandó színházzá, a XX. század első évtizedének szecessziós stílusában. 1951-ben a kommunista hatalom reprezentációs tereként működő Felvonulási tér kialakítása során lebontották az egyedi szépségű épületet, amelyet most újjáépítenek.

Folytatódhat a tervezett megújítás

A Városliget megújítását arra való hivatkozással próbálta megakadályozni a baloldal, hogy eltűnik a zöldfelület, kivágják a fákat, elveszíti a Liget korábbi jellegét. Ezzel kapcsolatban Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa korábban a következőket mondta a Ripost7-nek:

„Ez a vita már jó egy évszázada eldőlt. A jelenlegi fővárosi vezetés politikai számításból egy olyan Ligetet vizionál, ami pont ellentétes azzal, ami a Városliget legsajátabb, egyedi jellemzője, s amiért több mint száz éve ez a legkedveltebb hazai közparkunk: ez pedig a zöldfelületi kikapcsolódás és egy egyedülállóan gazdag kulturális intézményrendszer harmonikus együttléte… Én ugyanazt mondom, mint amit a Liget-projekt legbőszebb ellenzői tűztek a zászlajukra, ám jómagam komolyan is gondolom: a Városliget maradjon Városliget!

A Városliget eddig lezárult fejlesztései során már közel 230 000 négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 000 négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek közel 700 új, lombos fát, több mint 70 000 cserjét és csaknem 140 000 évelőt.