A lóversenyeket közvetítő stúdiót kiemelt páholynak képzeli az, aki a Kincsem Park lelátójáról szurkol, vagy a tévében nézi a futamot. A szpíker számára azonban ez az üvegkalitka a vezérlőfülke, ahol rengeteg szálon futnak össze a szakmai információk, amelyeket aztán Kőmíves Péter olyan szórakoztatóan ad át, hogy közvetítését hallgatva még a laikus lovilátogató is úgy érzi, hogy ért a lóversenyhez.
Régi a szerelem Kőmíves Péter és a lósportok között. Édesapja, Kőmíves Sándor színművész vitte el először az ügetőre, ma pedig már a főváros egyik legismertebb szpíkere az egykori kisfiú, akit elbűvölt a lóverseny világa.
„Tősgyökeres pesti a családom, vagyis nem egy vidéki srác vagyok, aki beleszületett a nyeregbe, ennek ellenére nem tudok szabadulni a lovak varázsa alól. A szüleim elváltak, apám hétvégenként jött értem, és ilyenkor mindig kellett valamilyen programról gondoskodnia. Nagyon szeretett lóversenyre járni egykori főiskolai osztálytársaival, Koltai Róberttel és Végvári Tamással. Persze azt nem mondhatta, hogy viszem Petit a lovira, kellett valami mentő ötlet. Törte a fejét, végül azt mondta: „elviszem Pétert az állatkertbe.” „Ragyogó program!” – mondta anyám, majd amikor elfordult, apu megkérdezte tőlem: „Péter, akarsz olyan állatkertbe menni, ahol csak lovak vannak?” Így kezdődött a kötődésem” – mesélte a Metropolnak az ismert szpíker, és azt is elárulta, hogy rögtön meglett az első befutója: a 7-es és az 5-ös.
A kommentátori mikrofonig azonban hosszú volt az út: Péter először színésznek készült, de aztán a Madách Színház színpadáról az ügetőre került. „Egy idősebb kollégám, Cs. Németh Lajos – akire nagyon felnéztem – hajtott az ügetőn a színészfutamban, és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem nekem is hajtani? Én akkor sulkyba (ügetőkocsi – a szerk.) szálltam és évekig hajtottam, egyetlen kisebb megszakítással, amikor a veszprémi Petőfi Színház sajtófőnöke voltam” – idézte fel az emlékeit a Kincsem parki kommentátori fülkéjében, ahol beszélgetésünk alatt éppen egy francia futamot nézett. Azt is megmutatta, hogy egy nemzetközi karakterábra segítségével közvetítenek, amelyen a zsokék és a lovak, valamint az istálló jellemzői vannak feltüntetve.
A szpíkerfülkéből azonban azt vallja: egy szpíker ne hajtson! „Nem azért, mert tiltja a versenyszabályzat, hanem azért, mert ha én itt ostorozom a hajtókat, és utána beülök a sulkyba és valamit eltolok, akkor nem lenne maradásom a kollégák előtt.”
A lóversenysportot újságíróként is minden fórumon népszerűsíti, és amellett, hogy egy lovasmagazin főszerkesztője, Suták Csengével, a legsikeresebb magyar zsokéhölggyel közösen egy televíziós műsort is vezetnek Hippodrom és Lovarda címmel. „Ennek az a lényege, hogy egy profi szakember segítségével azokhoz is közel tudom vinni a lóversenysportot, akik nem szakmabeliként érdeklődnek, és esetleg zavarban vannak a lovis kifejezésektől. Nekik megmagyarázzuk az alapvetéseket és segítünk eligazodni a lóverseny világában. Suták Csenge egyébként hazánk legeredményesebb női zsokéja, 160 győzelemmel a háta mögött. Ez a 29 éves hölgy egy 3 éves kislány édesanyjaként ül hétről hétre nyeregbe, és szerzi meg sorra az első helyezéseket.
Nincs olyan nap, hogy valaki ne kérne fogadási tippeket Pétertől, aki ezt egyáltalán nem bánja. „Budapesten a lóversenynek és a fogadásnak hatalmas hagyománya van. Az ügetőt misztikum lengi körül, és mindenki szeretné tudni a kulisszatitkokat, ezért is kérnek tippeket. Persze manipuláció ma már nincs, hiszen amikor magántulajdonosok indítják a lovaikat, akkor nem éri meg csalni, ugyanakkor az emberekben élénken él az a legenda, hogy „meg lehet bundázni” a versenyt. Nekem az évek során kialakult egyfajta rutinom, hiszen szinte valamennyi futamot látok, és talán ezért is gondolják azt, hogy tőlem tuti bennfentes tippet kaphatnak.”
Egy tősgyökeres pesti művészcsalád
Kőmíves Péter családfája legalább olyan régmúlt időkre vezethető vissza, mit a lóverseny története. Legismertebb felmenői a művészvilág jeles tagjai: ükapjának, az énekes Ódry Lehelnek komponálta Erkel Ferenc a Brankovics György című operát. Dédapja, Ódry Árpád színész, rendező, színigazgató, akinek a nevét viseli az a színészotthon, ahol idős művészek töltik napjaikat, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem színpada. Ódry Árpád lányát is egy karizmatikus színész, Kőmíves Sándor vette el: ő a nagyapa. Az ő fia, ifj. Kőmíves Sándor is színész volt, Kőmíves Péter édesanyja Ágoston Edith pedig az első magyar opera-énekesnő, aki elénekelhette a West Side Story főszerepét, amelyre a zeneszerző, Leonard Bernstein választotta ki.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre