A nyugdíj előtt álló hölgyekben gyakran merül fel a kérdés, hogy melyik típusú ellátást igényelje, melyik számára a legkedvezőbb.
Melyiket válassza; a nők 40 év után járó öregségi nyugdíját vagy a korhatáros öregségi nyugdíjat? Tudja ön, hogy mi a két ellátás közt a különbség? – mi elmondjuk Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő segítségével.
Sok esetben az ilyen típusú ellátásokhoz kapcsolódóan személyre szabott kérdésekkel fordulnak szakértőhöz, és kérik a segítségét. A nyugdíjba vonulás egy életre szóló döntés, ezért kiemelt megfontolást igényel, mivel a magyar nyugdíjrendszer szinte áttekinthetetlen, bonyolult a hétköznapi állampolgár számára.
Senki nem látja előre az élete során, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot lenne érdemes fizetnie, hogyan fog nőni a nyugdíj várható összege az idő előrehaladtával.
Bármelyik típusú nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás megállapítása minden esetben jogerős, adategyeztetési határozatban elismert szolgálati időre, valamint 1988-tól nyugdíjjárulék-köteles kereseti adatokra épül.
Kiemelt jelentőségű az igénylő által szerzett szolgálati idő, valamint 1988-tól a kereseti adatok tisztázása, hogy ellenőrzése és határozatban történő elismerése a nyugdíjba vonulást megelőző években megtörténjen valamennyi típusú ellátás igénylésekor.
Szinte minden saját jogon igényelhető ellátás több tényező függvénye (pl.: élethelyzet, egészségi állapot, jelenlegi munkahelyi körülmények, várható nyugdíjösszeg nagysága stb.).
Fontos, hogy a nők kedvezményes megállapított öregségi nyugdíja kortól függetlenül igényelhető, amely egyébként egész Európában egyedülálló nyugdíjba vonulási lehetőség, és megszűnése a közeljövőben nem várható.
A nők kedvezményes nyugdíjigénylésének feltételei továbbra is a 40 év határozatban elismert szolgálati idő megléte, illetve a 32 év igazolt keresőtevékenység.
Az elismert szolgálati időbe beszámít minden, ami munkavégzéssel egyenértékű biztosítási jogviszonyt képez, továbbá a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátások.
Nem számít bele a nők kedvezményes öregségi nyugdíjigénylésének szempontjából a felsőfokú tanulmányok ideje (egyetem, főiskola), munkanélküli ellátás stb.
Amennyiben ön Magyarországon dolgozott 32 évet, és 8 évet dolgozott vagy dolgozik bármelyik európai uniós tagállamban vagy egyegyezményes országban, jogosulttá válik a nők (40 év) után járó öregségi nyugdíjára (akkor is, ha ön jelenleg nem hazánk területén él). A nyugdíjjogosultsághoz összeadódik a két (esetleg több) országban megszerzett szolgálati idő.
Ez a saját jogú ellátás jelenleg is igényelhető. Az a hölgy, aki ezt a nyugdíjba vonulási formát választja, kereseti korlát nélkül, munkaviszonyban dolgozhat tovább, nyugdíjasként, mégpedig úgy, hogy kizárólag a 15% személyi jövedelemadót vonják le a munkabéréből. Ebben az esetben a munkáltatónak sem kell a nyugdíjas munkavállaló után járulékot fizetni.
Az adategyeztetési határozatban foglaltakból egy előzetes nyugdíjszámolás, valamint szaktanácsadás során egyértelmű döntés hozható, hogy az igénylő a nők kedvezményes öregségi nyugdíját válassza, vagy pedig a korhatár elérését követően járó öregségi nyugdíjat.
Felhívjuk figyelmét, hogy ha ön a nők kedvezményes öregségi nyugdíját kívánja igénybe venni, akkor a nyugdíjkorhatár elérését követően a nyugdíjösszeg újraszámítását nem kérheti.
Az öregségi nyugdíj igénylése esetén viszont kérheti a jogszabályban előírt korhatár elérése előtt, legkorábban 30 nappal, mégpedig írásban előterjesztett kérelem alapján.
Ennek a típusú ellátásnak az igénylése során valamennyi igazolt biztosítási jogviszonyt elismerik, amely alapján a jogszabályban előírt járulékok megfizetésre kerültek. Ezenkívül szolgálati időként veszik figyelembe a nappali tagozatos egyetem/főiskola, munkanélküli ellátás, álláskeresési járadék stb. időszakát. Magyarországon jogszabály írja elő, hogy 20 év elismert szolgálati idő szükséges a teljes jogú öregségi, míg 15 év a résznyugdíj igényléséhez.
Sokan kérdezik, mik a feltételi egy magasabb összegű nyugdíjnak. Egyrészt függvénye a hosszú elismert szolgálati időnek, illetve 1988-tól a nyugdíjba vonulás időpontjáig hosszú éveken át a magas bruttó nyugdíjjárulék-köteles keresetnek. A köztudatban tévesen szerepel, hogy a nyugdíj összegének megállapításánál kizárólag az utolsó öt év keresete a meghatározó, illetve azt hiszik, hogy kedvezőtlen a várható nyugdíj összegére a hosszú évekig tartó minimálbéres kereset.
Fontos: Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő felhívja a nyugdíjba vonulók figyelmét: érdemes kiemelten figyelni a nyugdíjkérelem beadásánál, és lehetőség szerint kérjük szakember segítségét, különben nagyon könnyen komoly csalódás érheti a nyugdíjba készülőt.
Sokan meglepődnek, miután beadták a kérelmüket, hogy milyen kevés a megállapított nyugdíjuk összege. Tudni kell, hogy 2020. március 1-jétől megszűnt az I. fokú nyugdíjmegállapító határozatra vonatkozó fellebbezési jog. Ha az igénylő nem ért egyet a határozatban elismert szolgálati idővel vagy a megállapított nyugdíj összegével – (szakszerű) felülvizsgálati kérelemmel élhet, illetve jogi képviselő, és nyugdíjszakértő közreműködésével, igénybevételével bírósághoz fordulhat.
Mindenkinek azt javasoljuk: kérje nyugdíjszakértő segítségét, aki előzetesen kiszámolja a várható nyugdíja összegét, szakszerű tanácsokkal látja el, valamint igény esetén a teljes körű hazai és nemzetközi nyugdíjügyintézést szakszerűen lebonyolítja ön helyett.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre