100 kutya és 1000 ló – ők a polgárőrök járőrtársai

A szervezet szombaton, augusztus 14-én Mórahalmon, a Futó-Dobó Lovasközpontban ünnepli 30 éves fennállását az Országos Polgárőr Nap keretében. Délelőtt az ifjú polgárőrök tesznek fogadalmat, majd 12 órától este hatig különféle szórakoztató programok várják az érdeklődőket. Véradással is lehet segíteni. A harmincéves évforduló alkalmából nyilatkozott lapunknak dr. Túrós András, a megközelítőleg 65 ezer tagot számláló Országos Polgárőr Szövetség elnöke és Markos György, kommunikációs és társadalmi kapcsolatok elnökhelyettese.

Négylábú társak segítik a járőrözést

„Ahol polgárőr-szolgálat működik, ott kisebb a bűnözés. Ha a polgárőrök tetten érnek valakit, jogukban áll elfogni és átadni a hatóságoknak” – mondja a szervezet klasszikus feladatairól dr. Túrós András elnök. Ezenfelül azonban a polgárőrök ma már számos egyéb fontos tevékenységben is segítenek.

Mivel többen találkoztak már kutyás, sőt lovas polgárőrökkel is, megkerülhetetlen a kérdés: mi a célja az állatokkal való járőrözésnek?

„Nagyjából két-három éve láthatóak kutyák polgárőrök mellett, jelenleg 100 eb nyújt pszichikai segítséget, mint „járőrtárs.” Ezenkívül az ezret is meghaladja a lovaink száma. A külterületi jogsértések megelőzése, a hagyományápolás és a terápiás oktatás a célunk velük” – fogalmaz Túrós András.

„Mi van fiúk, nem tudtok aludni?”

Markos Györgyöt arról kérdeztük, miért alakult meg a rendszerváltozás után a szervezet.

„Akkoriban több büntetési tétel megszűnt, olyan bűncselekmények is megjelentek, melyek egyáltalán nem voltak korábban jellemzők itthon, mint például a bankrablás. A rendőrségre hatalmas nyomás hárult, mivel többszörösére nőtt a bűnelkövetők száma. Elsőként polgári önvédelmi csoportok alakultak, főleg sportolókból” – mondja Markos György.

Először a rendőrök sem tudták hová tenni a polgárőröket.

„Mi van fiúk, nem tudtok aludni?” – kérdezték egyszer tőlünk, amikor szolgálatban voltunk a 90-es évek elején – mosolyodik el Markos György, aki szerint ebben az időben összehasonlíthatatlanul szerényebb lehetőségek között „vigyáztak” az emberekre, segítettek a bajbakerülőknek, hiszen nem volt mobil, és autó sem a munkához.

Bármikor visszatarthatják az elkövetőt

„Most sem játsszunk hatóságot ” – szögezi le Markos György. „Azért vagyunk, hogy segítsünk. Ha Kati néni azzal jön oda hozzám, hogy rosszul van, elvisszük a kórházba. Segítünk a tanyán élőknek, de a határőrizeti feladatokban is részt veszünk. Egy polgárőr hatósági jogkörrel nem rendelkezik. Bűncselekmény gyanúja esetén azonban visszatarthatjuk az elkövetőt” – sorolja Markos György. 65 ezer tagjuk közül 20-25 ezer volt rendőr, katona vagy sportoló.

Felmerül a kérdés: bárki lehet polgárőr? Kapnak ezért pénzt is?

„Sokszor megkérdezték már tőlem, hogy „Markos úr mit kapok, ha belépek önökhöz?” Erre azt szoktam viccesen válaszolni: egérutat. Ez egy önkéntes társadalmi munka, így szó nincs pénzről. Sőt egy polgárőr alapvizsgát is le kell tenni ahhoz, hogy valaki szolgálatba léphessen. Akkor miért lehet vonzó? Nos többek között azért, mert azokban a kerületekben, településeken, ahol sikerül jól megszervezni a polgárőr hálózatot, jóval kevesebb a bűncselekmény. Nem törik fel az autót, nem lopnak, rabolnak és sorolhatnám. Sokszor elég, ha egy polgárőr szolgálati ruhában a kutyájával néhányszor végigsétál az utcán.”