A magyar kormány visszautasítja ezeket a jogi álláspontokat és nem enged az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) kéréseinek.
„Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) támogatásával, azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba” – mondta az igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Varga Judit leszögezte: „Magyarország ezt nem akarja. „Itt eltaláltunk egy ideget”, és noha semmiféle európai normát nem sért a gyermekvédelmi törvény, ez fáj az EB-nek és az EP-nek” – tette hozzá.
„A törvény kapcsán van „egy nagy európai agresszió” a magyar kormány és Magyarország ellen. Túl vannak az első, igen udvariatlan megkeresésen. Az EB általában két hónapos határidővel szokta a tagállamokat megkeresni, amikor úgy gondolja, hogy valamelyik jogszabálya nincs összhangban az uniós sztenderdekkel, ebben az esetben egyhetes határidőt kaptak. A június 23-i levélre 30-ig kellett válaszolni, ez meg is történt” – tette hozzá.
Varga Judit azt mondta, „elvi éllel” elutasítják, hogy az EB vagy bármilyen más európai testület írja elő, hogy Magyarországon ki hogyan éljen, hogyan gondolkodjon és a magyar szülők hogyan neveljék a gyermeküket. A válaszuk fő tartalmi gerince ez. A miniszter megjegyezte, a kormány nagyon konstruktív és építő párbeszédre törekedett az uniós szervekkel.
„Az EB levelében szinte minden uniós normát megsérteni vél a gyermekvédelmi törvény kapcsán. A magyar kormány visszautasítja ezeket a jogi álláspontokat. Ez nyílt tagállami hatáskör, az Európai Unió Alapjogi Chartája mondja ki, hogy a szülőknek van egyedül joga arra, hogy a gyermek nevelését meghatározza” – közölte.
A miniszter szerint látni, milyen politikailag felfokozott környezetben dolgozik az EB, tehát egyértelmű, hogy ezt nem fogják kielégítőnek találni.
Varga Judit szólt arról is, nagyon konstruktív párbeszéd zajlik hónapok óta a helyreállítási tervekről, és az uniós szabályoknak megfelelve állítják össze a magyar helyreállítási csomagot. Ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény óta lettek újabb igényei a bizottságnak – mondta, hozzáfűzve: ezt a két dolgot nem lehet összekapcsolni, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz.
A magyar embereknek járó pénzeket nem lehet ideológiai feltételekhez kötni. Ezt egyértelműen kimondta az állam és kormányfők múlt decemberi megállapodása is – mutatott rá a miniszter.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre