A Semmelweis Egyetem rektora szerint ahány embert lebeszélnek a vakcináról az oltásellenes cikkek, annyival több a potenciális beteg, súlyos beteg, sőt halott.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az Origónak adott hosszú interjú elején kifejtette, az oltás utáni antitestmérésnek nem sok értelmét látja, mint mondja, az influenzaoltás után sem rohangáltunk patikába. A lényeg ugyanis, hogy a vakcina beadása után megússzuk a komoly betegséget.
„Megértem, hogy sokan aggódnak, félnek a kórokozótól, ami olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható, miközben emberéleteket követel. Ilyenkor jólesik egy kézzelfogható, materiális dolgot fogni a kezünkben, a bizonyítékát annak, hogy megszereztük a szükséges védettséget a koronavírussal szemben. Több oka van, hogy miért nem érdemes méretni az oltás után kialakult antitestszintet. Egyrészt a vakcináknak különböző a hatásmechanizmusa. Az mRNS-vakcinák hatására a vírus-tüskefehérjének néhány alkotóeleme ellen termel ellenanyagot a szervezet. Az úgynevezett adenovírus-vektorvakcinák hasonlóan működnek, de egy kicsit nagyobb fehérjerészecske-csoportra adnak immunválaszt. A Sinopharm az egész vírust juttatja a szervezetbe, így az antitestképzés többfajta vírusfehérje ellen történik. A gyógyszertári tesztek pedig csak egyfajta antitestet mutatnak ki, amelynek mennyisége teljesen más lehet a különböző vakcinák esetében. Akinél kevés az antitest a teszt szerint, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem védett. Ezek a tesztek nem sokat érnek” – húzta alá a szakember.
Az Origo felvetette, hogy több olyan hír is befolyásolhatja az oltási kedvet, ami egy-egy vakcinát negatív fényben kíván feltüntetni.
„A küszöbén vagyunk annak, hogy legyőzzük a járványt. Van vakcinánk – 1,2 millió Sinopharm és több százezer másfajta védőoltás. Rendkívül károsnak tartom azokat a megkérdőjelezhető, nem megalapozott híreszteléseket, amelyeket bizonyos médiumokban és ennek következtében a socialmédia-felületeken megjelennek, például a Sinopharm- vagy AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban. A kínai védőoltás ugyanolyan jó, mint a többi, és az emberek egy része ezek miatt a negatív híresztelések miatt mégsem akarja ezt beadatni. Holott két oltással megválthatnánk a szabadságunkat, leállíthatnánk a járványt, és biztosítanánk a családunk immunitását is. Teljesen nyilvánvaló, hogy az AstraZeneca is a rossz híresztelés áldozata lett. Húszmillió AstraZeneca-oltást adtak be csak Angliában, és áprilisban lényegében nem volt már halálos áldozata a járványnak a szigetországban. Németországban, Norvégiában ellehetetlenítették az AstraZeneca-védőoltást, az erről megjelenő hírek hatására pedig Magyarországon is kevesen oltatják be magukat ezzel a vakcinával. Az a gond, hogy a híradásokban sokkal erőteljesebben számoltak be arról, hogy egy-egy esetben előfordult vérrögképződés az AstraZenecánál, mint arról, hogy Anglia gyakorlatilag ennek az oltóanyagnak köszönheti a szabadságát” – emelte ki Merkely Béla.
Kiemelte, azt sem hangsúlyozták a híradásokban eléggé, hogy a dohányzással százszoros, a fogamzásgátló tabletta rendszeres használatával szintén százszoros a vérrögképződés esélye, a vírusfertőzés pedig ezerszeresére emeli ennek a veszélyét.
„Ehhez képest az AstraZeneca-védőoltás által kialakult vérrögképződés elenyésző – statisztikailag szinte mérhetetlen. Ezek nem jelennek meg a kommunikációban, és ezért az emberek nem tudnak racionálisan gondolkodni a vakcinaválasztásnál. Várnak egy vágyott védőoltásra, pedig a várakozás közben megfertőződhetnek. Rendszeresen olvasok ilyen-olyan badarságot, megalapozatlan, ellenőrizetlen híreket, és végtelenül bosszant, hogy újra és újra elbizonytalanítják az emberek egy részét, ami az életükbe kerülhet” – mondta a Semmelweis Egyetem rektora, aki kiemelte, a nagyon fiataloknál – és döntően a hölgyeknél – erősebb oltási reakció fordulhat elő, az idősebbeknél kevesebb, vagy egyáltalán semmi. „Tizenötezer oltást adtam be saját kezűleg, és a legtöbb páciensemet megkérdeztem, hogy mit tapasztalt. Általában az AstraZenecánál és a Modernánál jelentkeztek erősebb panaszok, de a Szputnyiknál, a Sinopharmnál és a Pfizernél enyhébb tüneteket tapasztaltak az emberek.”
„Az indiai mutáns vírus ellen minden Magyarországon alkalmazott oltás az eddigi adatok alapján jól véd, ezért véleményem szerint ez nem okoz gondot nálunk. Hazánkban a brit mutáns terjedt el, ez az agresszívebb, virulensebb kórokozó némileg megakadályozza más vírusvariánsok terjedését is. Erről Karikó Katalinnal is beszélgettünk találkozásunk során. A brit mutáns okozta itthon a súlyos harmadik hullámot, és láttuk, hogy ez nem engedte elterjedni a dél-afrikai vírusvariánst sem” – nyilatkozta a szakember, aki a fiatalokra terelte a szót.
„Nagyon fontos, hogy a fiatalok is beadassák a védőoltást, mert ritkábban ugyan, de előfordul, hogy intenzív kezelésre van szükség az esetükben is, ha elkapják a vírust, sőt százas nagyságrendben 30 év alattiak is elhunytak a betegségben. De azért is lényeges számukra az oltás, mert az ő mobilitásuk a legnagyobb, ők találkoznak a legtöbb emberrel, tehát ők a vektorai a járványnak. Harmadsorban pedig a családjuk védelmében különösen fontos, hogy oltakozzanak. Csak úgy alakulhat ki az úgynevezett fészekimmunitás – vagyis a családon belüli védettség –, ha a tizenévesek is védettek. Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy sok esetben a fiatalok vitték haza a vírust, fertőzték meg a szeretett szülőket, nagyszülőket, és az idősebb korosztálynál súlyos, olykor végzetes megbetegedést okozott a fertőzés. Ha a fiatal azt szeretné, hogy a családja biztonságban legyen, oltassa be magát. Nekik ideális egyébként a Sinopharm-vakcina. Kevés az oltási reakció, négy héten belül túl vannak a dózisokon, megkapják a védettségi kártyát, és mehetnek bulizni. Persze, mindig felteszik a kérdést, hogy mehetnek-e majd Európa más országaiba is, ha keleti vakcinával oltatnak. Erre mindig azt mondom, hogy egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy a kínai vagy orosz turistákat mostantól kitiltják Párizsból, Rómából vagy Barcelonából. Elképzelhetetlennek tartom, hogy azt mondják: nem kell a több tízezer kínai és orosz turistától az euró. Meggyőződésem, hogy a kínai és az orosz vakcina befogadása is küszöbön van. (Éppen néhány napja számoltak be a hírek, hogy engedélyezte a WHO a Sinopharm-vakcinát.) Ellenkező esetben a világ nem tud majd működni.”
„Lehet utazni negatív teszttel, de abba gondoljunk bele, hogy attól még védtelen az ember. Bárhol, bármikor elkaphatja a vírust. Magyarországon sem jó kórházba kerülni, de külföldön még rosszabb, ahol esetleg még a nyelvet sem beszéli az ember. Ezért is javaslom mindenkinek, hogy adassa be az oltást” – mondta az egyik leginkább érdeklődésre számot tartó témában, az utazással kapcsolatosan Merkely Béla.
Az interjú végén elmesélt egy tanulságos történetet:
„Az egyik páciensünknél nagyon súlyos Covid-betegség alakult ki. Csaknem két hónapig volt műtüdőn. Amikor elengedtem, bejött az irodámba megköszönni az ellátást. Még járókerettel közlekedett, olyan gyenge volt. Éppen nálam forgatott egy televíziós stáb. A riporter megkérdezte tőle, hogy miért nem oltatta be magát. A férfi azt válaszolta: éppen a média és a social média miatt, mert elbizonytalanítottak, hogy valóban biztonságos-e az oltás. Azt is hozzátette: mióta kivették a tubust a torkából, lekerült a műtüdőről, sorra hívja az ismerőseit, rokonait, hogy azonnal oltassák be magukat, mert neki ugyan szerencséje volt, és túlélte, de senkinek nem szabadna ilyen helyzetbe kerülnie. Minden kattintásvadász, oltásellenes cikk emberéletekbe kerül. Ahány embert lebeszélnek az oltásról ezek a cikkek, annyival több a potenciális beteg, súlyos beteg, sőt halott. Csak a védőoltás a járványból kivezető egyetlen út!”
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre