Hangjáték a világtalálkozóra Molnár Piroskával, Pindroch Csabával és Papp Jánossal

Pünkösdhétfőtől 10 részes hangjátéksorozat idézi fel az 1938-as budapesti katolikus világtalálkozó történelmi eseményeit. A reménység oszlopa az idén szeptember 5–12. közötti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve mutatja be személyes sorsokon keresztül a 83 évvel ezelőtti világtalálkozót. A Molnár Piroska, Papp János és Pindroch Csaba színművészek által megelevenített visszaemlékezés első része május 24-én 14 órakor kezdődik a Kossuth rádióban, majd a következő 9 napon át hallgathatjuk végig.



Megosztás
Szerző: Fodor Erika
Létrehozva: 2021.05.24.
NEK

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) öt kontinensről érkeznek vendégek Budapestre, és a záró misén maga Ferenc pápa is részt vesz a Hősök terén. Magyarország először 1938 májusában adott otthont a 34. kongresszusnak, akkor még bíborosként jött el hozzánk két későbbi pápa: XII. Piusz és VI. Pál.

Minden lélek számít!

A Reménység oszlopa című visszaemlékező hangjáték azért Pünkösdhétfőn indul, mert az 1938-as találkozó éppen ezen a napon kezdődött.

Papp János, Zsuffa Tünde és Molnár Piroska a stúdióban (Fotó: IEC2020)

„Az szeretném elérni ezzel a hangjátékkal, hogy mindenkinek nyíljon meg a szíve, hiszen minden lélek számít!” – mondja A reménység oszlopáról az író, Zsuffa Tünde, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus sajtófőnöke.

Tavaly kiadtak egy könyvet Vándorlásunk társa lett címmel az 1938-as kongresszusról, Hegedűs András szerkesztésével, ennek alapján írtam személyes sorsok (Lotti néni és öccse, Márton atya) beleszövésével a hangjátékot.

Világjárvány után világtalálkozó

Papp János, Molnár Piroska és Pindroch Csaba A reménység oszlopa felvételén (Fotó: IEC2020)

Zsuffa Tünde hozzáteszi, napjainkban nagy kihívást jelent a világjárvány, de éppen emiatt soha jobbkor nem jöhet egy katolikus világtalálkozó.

„Üzenetértéke van Ferenc pápa budapesti látogatásának, hiszen a pápák követek útján képviseltetik magukat az eucharisztikus világkongresszusokon, és általában videoüzenetekben köszöntik a zarándokokat” – tudjuk meg Zsuffa Tündétől. Fábry Kornél atya, a NEK főtitkára, aki a 10 részes, alkalmanként 25 perces hangjátékot is lektorálta, emlékeztet: 1938-ban Budapesten az Andrássy út a Hősök teréig olyan volt mint egy nagy templom, tele emberrel a szakadó esőben és tornádószerű szélben, de a félmilliós tömeg nem mozdult.

Hősök tere, 1938 (Fotó: IEC2020)

Nagyon sokan emlegetik nagyszüleik életre szólóan meghatározó élményeit, emlékeit. A külföldről érkezők mellett rengetegen voltak, akik erre az alkalomra jöttek fel először a fővárosba. A Citadellára fénykeresztet állítottak fel, a jégpálya jegét is leeresztették, hogy mindenki elférjen.

A jégpálya is megtelt emberrel 1938-ban (Fotó: IEC2020)

A szeretet össze tudja tartani az embereket

A Lotti néni emlékeit megszólaltató Molnár Piroska is első kézből hallott az 1938-as budapesti találkozóról: „Édesanyám gyerekkoromban sokat mesélt róla, ő átélte itt, Budapesten, most a hangjátékkal feltolult minden emlékem ezzel kapcsolatban.”

Pindroch Csaba, aki Pacelli bíborost, a későbbi XII. Piusz pápát eleveníti meg, úgy fogalmaz: „Hívő emberként megtiszteltetés, hogy fölkértek egy ilyenre, de a felelősség sokkalta nagyobb.„

A Márton atyát megformázó Papp János elmondja, ő „hites emberként” élte meg a szerepét: „Az emberekben működött egy érzés, ami a krisztusi hitnek a lényege: a szeretet és ennek az üzenete, ami össze tud tartani embereket.”

Molnár Piroska, Pindroch Csaba és Papp János vallomását nézd meg itt:

https://www.facebook.com/watch/?v=330452931763126

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás