Enélkül nem lenne oltás: nekik köszönhetjük az injekciós fecskendőt

A világjárványok során a védőoltás a legnagyobb védelem, azonban az ellenanyag beadásához szükséges fecskendőt is fel kellett valakinek találnia.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.03.12.
védőoltás

A védőoltás a leghatékonyabb védelem a járványok ellen, így a koronavírus-fertőzés megakadályozásában is. A fecskendővel bejuttatott ellenanyag egyszerű mechanikán alapszik, mégis az egészségügy egyik legnagyobb találmányának tekinthető.

Évezredekig tartott az injekciós fecskendő létrehozása olyan formában, amely mára lehetővé tette a tömeges oltásokat – írja a. A 19. század közepén egy ír sebész, Francis Rynd és Charles Pravaz francia orvos óriási mértékben járultak hozzá a fecskendők feltalálásához. Mellettük egy skót orvos, Alexander Wood volt az, akihez ma már széles körben kötik a modern injekciós fecskendő feltalálását. Woodnak az 1850-es években alig lehetett fogalma találmánya fontosságáról, azonban egy üvegből készült fecskendő dugattyúval és finom furatú tűvel való létrehozásával ugyanolyan felismerhetővé vált orvosi eszköz, mint a sztetoszkóp. MTI/Balázs Attila

Már az ókori görögök is kísérleteztek vele

A fecskendők kezdetleges formában, Hippokratész görög orvos idejéből, az ie 5. századból származnak. A korai verziók nyersek voltak. Állati hólyagokból, csövekből vagy tollakból készültek, és nagyrészt öntözésre - seb vagy test kimosásának vagy öblítésének - vagy beöntésekre használták őket. A 11. században egy egyiptomi szemész az első ismert injekcióhoz hasonló eszközt használta a szürkehályog eltávolítására.

Kutyákon is kísérleteztek

De csak a 17. század közepén hajtották végre az intravénás injekcióval kapcsolatos legkorábbi kísérleteket. 1656-ban kutyákkal végzett kísérletek során a brit Sir Christopher Wren egy üreges libatollhoz rögzített állathólyag segítségével kábítószert adott be az állatoknak. „Különböző kutyákba adott be ópiumot, alkoholt - magyarázta Christine Ball aneszteziológus, a melbourne-i Geoffrey Kaye Anesztéziatörténeti Múzeum tiszteletbeli kurátora. „Ahogy várnánk, az első elaludt, a második nagyon részeg lett, a harmadik pedig nagyon meghalt.”
Mire Edward Jenner, aki megalkotta a világ első oltóanyagát, majdnem 150 évvel később megjelent a színen, még mindig nem volt jele a gyógyszerek emberi testbe történő beadásának kifinomult módszerének. 1796-ban egy nyolcéves fiút sikeresen beoltotta himlő ellen. Az oltást azonban vágás útján adták be, és ez technikailag nem injekció volt. A 19. század közepére az orvostudományok a gyógyszerszállítás hatékonyabb rendszerére kezdtek koncentrálni. Fotó: MTI/Rosta Tibor 1844-ben Francis Rynd ír sebész feltalálta a vitathatatlanul a világ első üreges tűjét. De ez egy olyan eszköz volt, amely a gravitációt használta a folyadék áramlásához, és magában foglalta a bőr megtörését egy trocar néven ismert eszközzel. Tíz éven belül azonban megszületett az injekciós tű modern változata.
Wood feltalált egy üvegből készült fecskendőt, amely lehetővé tette az orvosok számára, hogy megvizsgálják a folyadékokat az üvegen keresztül. Első betege egy 80 éves nő volt, aki egyfajta neuralgiában szenvedett. A fájdalom enyhítése miatt 20 csepp morfium vizes oldatát injektálta a vállának egy pontján, ahol a fájdalom a legsúlyosabb volt. Ezt követően mély álomba merült, de később felépült az idős hölgy.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás