Egy szelet csoki is veszélyesebb lehet, mint a vakcina

Százezerből átlagosan egy embernél váltott ki anafilaxiás reakciókat a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaga az Egyesült Államokban. Az USA Betegségellenőrzési és -megelőzési Központjának (CDC) adatai alapján az 1 millió 893 ezer 360 oltás beadását követően 21 esetben történt anafilaxiás sokk, ám közülük sem halt meg senki – írja a Medicalxpress orvostudományi hírportál.

Nancy Messonnier, a CDC vezető beosztású munkatársa úgy nyilatkozott, az oltóanyagra adott túlérzékenységi reakció előfordulása „rendkívül ritka” és az emberek érdeke, hogy beolttassák magukat, mivel a Covid-19 és szövődményei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az egészségükre. Hozzátette: a szakemberek vizsgálják, melyik összetevő válthatta ki az allergiás reakciót. Az egyik lehetséges anyag a polietilén-glikol (PEG), amely a samponoktól a fogkrémekig sok mindenben megtalálható, de vakcinában korábban még engedélyezték.

Előírás az oltás utáni félórás megfigyelés

Dr. Rusvai Miklós virológus a Ripostnak elmondta: bár kicsi az esélye, bárkinél kiválthat allergiás reakciót vakcina.

– Ezért nem szűrik ki előre az allergiásokat. Ugyanakkor oltás előtt rákérdeznek, s ha valaki allergiás, arra fokozottabban figyelnek, s ha megjelennek az allergiás reakciók, például a szájszárazság, akkor a szakemberek azonnal megfelelő ellátásban részesítik – emelte ki a professzor. Éppen ezért a protokoll szerint minden beoltottnak 30 percig az oltóponton kell maradnia megfigyelésen, ha esetleg valakinél a legsúlyosabb, életveszélyes reakció alakulna ki, az anafilaxiás sokk, azt is helyben meg tudják menteni.

Magyarországon az első 21 ezer oltásnál mindössze 5 esetben történt valamilyen reakció: kiütéses vagy izomremegéses tünet, és egyéb múló reakciók. Egyik sem volt súlyos, de mindegyiket részletesen kivizsgálják.

Egy tejallergia nem függ össze az oltás utáni anafilaxiás sokkal

Rengeteg ember szenved hazánkban is különféle allergiában az „egyszerű” szénanáthától egészen a hasi panaszokat okozó tejfehérje, tejcukor vagy glutén allergián át a súlyosabb, akár fulladást is előidéző gyógyszer- vagy darázs-, méh méreg-allergiáig. Vajon ők felvehetik-e a koronavírus elleni vakcinát? A szakemberek szerint: igen, bátran.

– Azoknak kell elővigyázatosabbnak lenniük, akik olyan allergiában szenvednek – ételtől, gyógyszertől, darázscsípéstől – ami akár az arcuk feldagadásával, légszomjjal, légzési nehézséggel jár. A tejfehérje allergia azonban semmiféle összefüggésben nincs egy esetleges, oltás után fellépő anafilaxiás sokkal – emelte ki a lapnak dr. Mangó Gabriella háziorvos.

Sok étel fogyasztása veszélyesebb, mint a koronavírus elleni vakcina

Az allergiás megbetegedések kapcsán dr. Mangó Gabriella kiemelte: a legtöbb a rossz táplálkozásunkból adódóan alakul ki.

– A rengeteg feldolgozott élelmiszer az, ami veszélyes és halálos, nem a koronavírus elleni vakcinák – hangsúlyozta lapunknak a doktornő. Vagyis akár egy mogyorós csoki is okozhat allergiát. A háziorvos tapasztalatai alapján a koronavírus egyébként ott támad, ahol a szervezetünk a leggyengébb, ezért érezhetik sokan azt, hogy felerősíti a már meglévő betegséget, vagy éppen allergiás tüneteiket.

– Az allergiás reakciók is immunválaszok, éppen ezért nincs kizárva, hogy például egy hasi panaszokkal küzdő tejfehérje allergiás az oltás után is tapasztal majd hasonló hasi panaszokat. Ez különösen azokra lehet igaz, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen, és maga a vírus is okozott ilyen tüneteket. Náluk az történik, hogy az oltás hatására emlékezni kezd a szervezetük, ám ezek a tünetek sokkal enyhébbek és sokkal rövidebb ideig tartanak, ráadásul egyáltalán nem veszélyesek – részletezte a lehetséges mellékhatásokat dr. Mangó Gabriella.

Koronavírus-oltás és mellékhatások

(Amerikai Egyesült Államok, 2020. december 14-23.)

Szlávik János: Senkinél sem jelentkezett heves reakció

– Hazánkban eddig 60 ezer oltást adtak be, és eddig egy embernél sem jelentkezett heves allergiás reakció – jelentette ki a Metropolnak dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. A szakember szerint nem érdemes különbséget tenni az oltások között, a vírustól ugyanis mindegyik egyformán véd, és ez a legfontosabb. Mindegyik ugyanazt tudja: megvéd a koronavírustól, ami a korlátozások nélküli, szabad élet kulcsa. Minimum nyolc hónapig, de akár több évig is védettséget nyújtanak a szérumok annak, aki beolttatja magát. Itthon szerencsére az eddigi legsúlyosabb szövődmény a hőemelkedés volt.