Teljes kudarc: nem tudták megvédeni az idősotthonok lakóit a koronavírustól

A kudarchoz a testület szerint nagyban hozzájárult egyrészt az, hogy a vírus széles körben elterjedt, másrészt pedig azok „a strukturális hiányosságok, amelyek már jó ideje ismertek voltak”.

A dokumentum szerint ezek a hiányosságok vezettek ahhoz, hogy a bentlakásos idősgondozás nem volt felkészülve, illetve megfelelően felszerelve a járványra. A jelentésben a ezzel összefüggésben a többi között a személyzet védőfelszerelésének hiányát, a tesztelések elhúzódását és a késve bevezetett látogatási tilalmat említették.

A vizsgálóbizottság a svéd egészségügyi ellátórendszer és idősgondozás „széttöredezettségét” emelte ki gyenge pontként. Az idősgondozás 21 régió és 290 önkormányzat között van felosztva, számos magánszolgáltatóval, kormányhivatalok felügyelete alatt.

A jelentésben kiemelték azt is, hogy a személyzeti állomány növelésén túl, hangsúlyt kell fektetni a kiképzésre és a munkakörülmények javítására a vonatkozó szabályozás jobbá tételével.

A testület megállapította azt is, hogy a hiányosságokért a felelősség a hivatalban lévő kormányt, illetve elődjeit terheli.

A 10,3 millió lakosú Svédországban a járvány kitörése óta mintegy 341 ezer fertőzöttet regisztráltak, akik közül több mint 7600 haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe. A júniusban létrehozott vizsgálóbizottság hangsúlyozta, hogy az elhunytak 90 százaléka 70 évesnél idősebb volt, és hozzávetőleg a felük idősotthonban lakott.

A válságkezelési- és egészségügyi szakértőkből, illetve politológusokból álló nyolcfős bizottságot Mats Melin egykori magas rangú bíró vezeti. A testület végleges jelentése 2022 februárjában várható, az az év szeptemberében esedékes parlamenti választások előtt.