Az októberi munkaerőpiaci adatok a járvány második hullámát tükrözik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint októberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 31 ezerrel csökkent, ugyanakkor a munkanélküliek száma 23 ezerrel is kevesebb lett. A 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Az inaktív népesség száma viszont 53 ezerrel emelkedett, mivel a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt sokan nem kerestek munkát.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy októberben az aktív népesség száma nagyobb mértékben zsugorodott, mint amennyivel a foglalkoztatottak száma az előző hónaphoz képest csökkent, vagyis az állásukat elvesztők jelentős része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát gyarapította. Ennek köszönhető, hogy a havi munkanélküliségi adat javuló képet mutat.

Hozzátette, hogy a 15-64 éves korosztály augusztus-októberi munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal ezelőtti csúcsnál, vagyis a koronavírus második hulláma még nem törte meg a javuló trendet.

Előre tekintve: a járvány ismételt terjedése és a bevezetett korlátozások miatt a foglalkoztatottság tovább mérséklődhet, ám ez a hivatalos munkanélküliségi statisztikákban késleltetve jelenik majd meg. Az év végi statisztikák várhatóan a mostaninál magasabb munkanélküliségi rátáról számolnak majd be.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a járvány miatt novemberben az októberi adatoknál rosszabb munkaerőpiaci számokra lehet számítani a járvány okán elrendelt korlátozások miatt. A munkanélküliség növekedésének megállítását célzó kormányzati lépések eredményeként ugyanakkor nem várható, hogy a ráta 5 százalék fölé emelkedik ebben az évben.

A munkaerőpiac kilátásairól a K&H Bank szakértője azt mondta, hogy közép- vagy hosszabb távon - a járvány után - újra visszatérhet a munkaerőhiány a magyar gazdaságba. Elsősorban azért, mert egyelőre nincs markáns változás a demográfiai folyamatokban, ezért a munkaképesek száma jelentősen - több tízezer fővel - csökkenhet évente. Többéves távlatban kérdéses, hogy lesz-e elegendő munkaerő a tempós gazdasági fejlődéshez - fogalmazott Németh Dávid. Szerinte ráadásul nem kizárt, hogy pont a járvány hatására átalakuló globális ellátási láncok veszítenek a jelentőségükből, így előtérbe kerülnek a helyi cégek, ez pedig további munkaerőkeresletet generálhat a legtöbb országban, így a magyar gazdaságban is.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában rámutatott, hogy a munkaerőpiaci adatok a járvány második hullámának megjelenését mutatják. A foglalkoztatás éves csökkenését azzal magyarázta, hogy több ágazatot már októberben is súlyosan érinthettek a korlátozások, bár még nem voltak annyira szigorúak, mint most. Megjegyezte viszont, hogy a visszaesést követően az augusztus-októberi időszakban még mindig több mint 700 ezerrel dolgoztak többen, mint 2010 azonos időszakában, a visszaesés tehát egy magas foglalkoztatási szintről történt.

Érdemesnek tartotta azt is megjegyezni, hogy az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás stagnált, a közfoglalkoztatás és a külföldre ingázók alacsonyabb foglalkoztatása miatt csökkent az átlagos foglalkoztatás. Ebből az is látszik, hogy gazdasági visszaesés idején először a más országokból származó, máshonnan ingázó munkaerőt építik le a vállalatok - tette hozzá. A foglalkoztatás novemberben a bevezetett szigorú korlátozások nyomán várhatóan tovább csökken, érdemi növekedést a korlátozások feloldása és a vakcina elérhetővé válása hozhat, zárta észrevételeit az Századvég szakértője.