A hely, ahol mindig karácsony van - Videó!

A Gross Arnold Galériát és Kávézót maga a festőművész nyitotta meg, ez volt első és utolsó ottléte az általa megálmodott meseszigeten, amelyet azóta fia, Gross András tart életben, és viszi tovább, osztja meg a közönséggel ezen a helyen édesapja örökségét, annak a derűs és játékos személyiségnek a szellemiségét, amely munkáin is tetten érhető, művészetét is örömmel befogadhatóvá teszi.

Háromdimenziós mesevilág

- A falon kétdimenziós képek vannak, de aki ide belép, ebben a térben Gross Arnold háromdimenziós mesevilágába kerül. Itt életre kel, amit alkotott. Ez nem emlékmúzeum, hanem folyton megújuló, élőkkel és emlékekkel teli mesesziget, ahol a világ külső zordságára is gyógyírt találunk – állítja Gross András, akitől azt is megtudjuk, hogy a kirakatban lakó zebra pinty, Indián vagy más néven Piros Veréb még édesapját is látta, és ma is olyan vidáman csipog, mint a galéria megnyitóján. Nevét szavazás alapján, egy madárnévadó buli keretében kapta a Gross Arnold képeslapokat színező gyerekektől.

Mini Gross világ

- Itt rendszeresen kiállításokat, könyvbemutatókat, workshopokat, irodalmi és kamaraszínházi esteket, gyerekfoglalkozásokat tartunk, ha éppen nincs járvány. Az emeleti galéria szinten berendezett tárlaton, a mini Gross világban a színes rézkarcokon túl megtaláljuk apám régi kiállítási plakátjait, fotóit kortársairól, családjáról. Két tárlóban ott vannak vasútmodell és ásványgyűjteményének legszebb darabjai – meséli András.

Az Arnoldo házigazdája figyelmünkbe ajánlja a hely különleges házi süteményeit is, amelyek ugyancsak vonzzák a látogatókat.

Desszert a képekhez

- Több törzsvendégünk számára a süteményünk a hab a tortán. A képek és a hely hangulatához hozzátartozik a desszert. Most helyben nem szolgálhatunk ezzel, de már van, aki karácsonyra két tepsit kért elvitelre a flódninkból, amit a Művészetek kertje című kiadványunkkal együtt vesz ajándékba.

Gross András azt mondja, náluk egyébként mindig karácsony volt és van.

- Ez is édesapám öröksége, hozzátartozik a világlátásához. Mindig ünnepi hangulatban szeretett élni, és azt is varázsolt maga köré. Ha elvittük hozzá az unokáját egy vasárnapi ebédre, előbb-utóbb előkerült egy csillagszóró, hogy a fénye beragyogja a teret és az időt.

Gross Arnold

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas grafikus Erdélyben született (Torda, 1929. november 25. – Budapest, 2015. január 22.) Édesapja festő és rajztanár, ő volt első tanára. 1947 augusztusában szökött át Magyarországra, az Iparművészeti Főiskolára nyert felvételt, majd a grafika szakra átkerült a Képzőre, ott diplomázott 1953-ban. Mestere Hincz Gyula és Kádár György volt az Iparművészeti Főiskolán, Konecsni György, Koffán Károly a Képzőművészetin. Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta a Szépművészeti Múzeumban, és sorban alkotta egyedi stílusú, szellemes, ötletes, derűs, humoros, színes rézkarcait. Képeit jellemzi a csodálatos, gyermeki mesevilág, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Az ember része a természetnek műalkotásaiban. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús.

Ars poetica

„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni!” Gross Arnold

Kertvárosi álom

Az Arnoldóban két hatalmas, kép a képben Gross Arnold olajfestmény is megtalálható, amelyeket a művész fia vásárolt meg egy budapesti hotelből. A kertvárosi álom című, amelyet a mester is főművének tekintett tulajdonképpen egy 11 kép a képben alkotás. A Nyáron törpéket hoztak a balatoni gólyák pedig egy Rékassy Csabával közös mű. Ez azért is különleges, mert Gross Arnold készítette az olajfestményt, amelybe beleapplikálta a gólyákat és a 7 törpét, Rékassy pedig köré komponált egy filagóriát.