Nem minden süninek kell a segítség, csak azokat érdemes menteni, amik tényleg nagy bajban vannak.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője elmondta, hogy nem minden esetben kell egy sünin segíteni. Rengeteg a jó szándékú ember, akik olyan állatot is bevisznek a vadállatmentő központba, amik nem szorulnak semmilyen ellátásra. Ezzel szemben az ember maga az, aki kárt okozhat a süninek.
Hanga Zoltán kifejtette: „ha egy sün november elejéig nem éri el a 300 grammos súlyt, szervezetének nem lesz elég tartaléka ahhoz, hogy a téli álom időszakát átvészelje, és ezért emberi segítségre van szüksége. Az ennél nagyobb, termetesebb sünöket azonban ilyen ok miatt felesleges összeszedni, sőt az indokolatlan „zaklatás” még árthat is nekik, így velük akkor tesszük a legjobbat, ha békén hagyjuk őket”.
„Előfordult már olyan eset is, hogy valaki azért hozott be egy sünt az állatkerti mentőközpontba, „mert az erdőben találta”, nyilvánvalóan távol a civilizáció kényelmet szolgáló vívmányaitól. Így az állatkerti munkatársaknak először azt kellett elmagyarázniuk, hogy az erdő a sün természetes élőhelye, ahol alapesetben nagyszerűen boldogul emberi gondoskodás nélkül is” - mesélte a szóvivő.
„Az is megtörténik, hogy városi közparkokban talált sünöket hoztak be azért, mert azt gondolták, hogy a sünök csak a főváros közigazgatási határain kívül találják meg a számításukat. Pedig Budapest 525 négyzetkilométernyi területén számos olyan élőhely van, amely kiválóan alkalmas a sünök számára, ideértve például az olyan közparkokat is, mint a Városliget, a Népliget vagy éppen a Margitsziget” - mondta Hanga Zoltán.
„Az őszi időszakban, amikor a téli álomra való felkészülésben lemaradt, „méreten aluli” sünök valóban segítségre szorulnak, olyan méretű és kondíciójú egyedeket is behoznak az Állatkert vadállatmentő központjába, akik pedig vígan képesek lennének áttelelni” - jegyezte meg.
Ehhez képest előfordul, hogy 400, 500, vagy akár 600 gramm körüli sünöket is behoznak, „méreten alulinak” gondolva őket.
Az Állatkert természetesen továbbra is arra biztat mindenkit, hogy ha valóban segítségre szoruló sünt, vagy más védett, illetve fokozottan védett állatot találnak, nap közben hozzák be az intézmény vadállatmentő központjába (előtte érdemes telefonon tudakozódni). Ugyanakkor a segítségre nem szoruló sünökkel mindenki akkor teszi a legjobbat, ha inkább békén hagyja őket, mert a felesleges befogás, szállítás nemcsak kényelmetlenséget okoz a sünöknek, hanem olyan kockázatokat, amelyeket csak indokolt esetben érdemes vállalni.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre