Ennyit spórolhatunk, ha nem dobjuk ki az ételt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Metropol

Noha a koronavírus megváltoztatta a vásárlási szokásainkat, sajnos még mindig rengeteg ételt dobunk ki a kukába. A szakértő szerint a legfontosabb a megelőzés, hisz a problémák a vásárlásnál kezdődnek. A Metropol most tippeket gyűjtött össze.

Szerző: Holló Bettina

Létrehozva: 2020.10.19.

koronavírus élelmiszerpazarlás kuka étel szemetes

50 ezret spórolhatunk, ha odafigyelünk

68 kg évente, 500 kalóriányi naponta – sokkoló adatok vannak arra vonatkozóan, mennyi étel megy fejenként a kukába. Egy kutatás szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut. Ha mindez nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna. Egy korábbi adat szerint a magyaroknál ez a mennyiség fejenként évi 68 kg, amellyel nemcsak a környezetünket, hanem a pénztárcánkat is feleslegesen terheljük, ugyanis egy kis odafigyeléssel akár 50 ezer forinttal is több maradhatna a zsebünkben.

Egy magyar évente, átlagosan 68 kiló élelmiszert dob ki (Fotó: Shutterstock)

Megváltoztak a vásárlási szokásaink

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élemiszerboltokkal és kamarai tagokkal közösen készített felmérése azt mutatja, hogy a járvány előtti állapotokhoz képest sokkal gyorsabban és határozottabban vásárolunk. Nem időzünk el a sorok között, nem nézelődünk, így kevesebb az impulzus-vásárlás.

Ne dőljünk be a csábító akcióknak!

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök szerint valóban jó irányba változtunk a vásárlás terén, de fontos, hogy a jövőben is tudatosak maradjunk.

– Mielőtt boltba megyünk, gondoljuk végig, hogy mire van szükségünk, mit szeretnénk főzni – kezdte a szakember.

– Milyen alapanyagok kellenek hozzá, és abból mennyi? Persze az üzletek akciókkal, csábító ajánlatokkal lépten-nyomon igyekeznek minket a jól megterezett vásárlásból kizökkenteni, de ne dőljünk be ezeknek a trükköknek. Tipikus eset például: „ha kettőt vesz, kap egy harmadikat is ingyen”. Ugyanakkor valójában csak egy darabra van szükségünk, mégis hajlandóak vagyunk többet fizetni azért, hogy aztán a másik kettőt a kukába dobjuk. Tartós, gyakran használt élelmiszerekből persze érdemes a nagyobb kiszerelést választani, de húskészítményekből, felvágottakból, tejtermékekből felesleges betárazni – szögezte le az élelmiszermérnök.

Egy kis odafigyeléssel megelőzhető, hogy az étel a kukában landoljon (Fotó: Shutterstock)

Mit pazarolunk a legtöbbet?

1. készételek

2. pékáru

3. zöldség, gyümölcs

4. tejtermékek

5. üdítők

Jó, ha megfogadja ezeket a tanácsokat

Fontos a megfelelő tárolás: Ahhoz, hogy az élelmiszer minél tovább fogyasztható legyen, elengedhetetlen egy légmentesen záródó edény, hisz az oxigén elősegítheti a baktériumok szaporodását. A hűtő legyen 0 és 5 fok közötti hőmérsékleten, míg a mélyhűtőt állítsuk -18 fokra.

Mennyiség helyett minőség! Tápláló ételekből kevesebb is elég.

A lejárathoz közeli élelmiszereket tegyük jól látható helyre a hűtőben, így nagyobb eséllyel fogyasztjuk el, mielőtt még megromlana.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi mindent rejt a mélyhűtő. Időnként készítsünk leltárt, így számos felesleges kiadástól és pazarlástól megkímélhetjük magunkat.

A maradék nem teher, hanem bónusz – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Maradék nélkül nevű programja. Fagyasszuk le, vagy egy kis kreativitással hasznosítsuk újra a megmaradt ételt. Pörköltből általában több napra elegendő mennyiséget is elkészít egy háziasszony, de előfordul, hogy második-harmadik nekifutásra már egyáltalán nem kívánjuk. Ilyenkor bátran készítsünk belőle gulyáslevest vagy hortobágyi palacsintát. A száraz kenyérből pedig varázsoljunk zsemlemorzsát!

Amennyiben az étel még jó, de nekünk már nincs rá szükségünk, adjuk oda valaki másnak, akinek még jól jöhet. Ez lehet a szomszéd néni, egy sokgyermekes család, vagy egy hajléktalan is. A lényeg, hogy ne vesszen kárba!