Szlávik: A maszk olyan, mint a biztonsági öv

A koronavírus rohamosan terjed. A második hullám lassítása érdekében mindenkinek kötelező maszkot viselnie, ennek ellenére még most is sokan vannak, akik nem teszik. A Metropol utánajárt, hogy vajon a „maszktagadóknak” milyen kifogásaik vannak. Ezeket a tévhiteket tesszük most helyre Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus osztályvezető főorvosával!



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2020.09.22.
tévhitek

Tévhit: Maszkot kell hordani sportolás közben.

Igazság:Nem kell. Sportolás közben is az alapvető higiéniai szabályok betartása a legfontosabb. Tartsunk másfél méteres távolságot egymástól, a szabadban ez remekül működik. Az edzőteremben is inkább ezt javasolom, mint a maszkhasználatot. Sportolás közben ráadásul nem célszerű, hiszen átnedvesedik, így könnyebben megtapadnak rajta a kórokozók.

Tévhit: A maszk nem engedi át a kilélegzett széndioxidot, ezért veszélyes.

Igazság:Nem veszélyes. Akkor lenne gond, ha így a véroxigénszint is csökkenne, de az nem csökken. Ráadásul a maszkok alatt is kapunk levegőt, átszellőzik így semmi bajunk sem lesz attól, hogy rajtunk van. A széndioxid amit kilélegzünk ránk nézve nem mérgező, és a tüdőnk remekül kiszűri. A maszk a koronavírus megfékezésében csak hasznunkra válhat!

Fotó: Markovics Gábor

Tévhit: Maszkot hordani veszélyes, mert ha koszos kézzel nyúlunk hozzá megbetegszünk.

Igazság: – Nem igaz. Az, hogy a betegség a kilélegzett levegőben nyálcseppeken megragadva terjed, már biztos. Jóval kisebb eséllyel betegszünk meg egy esetlegesen fertőzött felület érintésétől, mint attól, ha egy beteg által kilélegzett „lehelletfelhőbe” belesétálunk maszk nélkül. A maszkokat természetesen cserélni és mosni kell, akkor nem lehet baj!

Tévhit: Maszk miatt legyengül az immunrendszerünk.

Igazság: – Bizonyítottan tévedés ez az állítás. A távol keleti országokban hosszú évek, évtizedek óta hordanak maszkot a légszennyezés miatt. Ezért ha valós állítás lenne, hogy a maszk miatt legyengül az immunrendszerünk, akkor ez ennyi idő alatt feltűnt volna az orvosoknak.

Távhit: Az a maszk ami textil anyagból készült egyáltalán nem véd meg

Igazság:Sokkal jobban véd, mintha nem lenne rajtunk semmi. Természetesen nincs százszázalékos védelem, de jelentősen csökkenti a fertőzés valószínűségét, ez a legfontosabb. A légúti terjedésre jellemző, hogy mikrocseppekben lehet átjuttatni a vírust egyik emberről a másikra. Ezek kilélegzett, kiköhögött, kitüsszentett nyálcseppecskéken vannak, nem önmagában a levegőben repked a vírus. Ezeknek a cseppecskéknek a nagyját pedig bármelyik maszk meg tudja állítani, ezzel lassítva a terjedést.

Tévhit: Maszkot kell viselni otthon is

Igazság: – Ez teljesen életszerűtlen. Maszkot ott kell viseli, ahol más emberekkel kerülünk kapcsolatba. Most a legjellemzőbb, hogy zárt közösségekben terjed a vírus, házibuli, család, esküvő stb. Tény, ha valaki megfertőződik legnagyobb valószínűséggel a saját családtagjainak fogja átadni a betegséget, de otthon nem kell maszkban lennünk. Erre csak akkor lehet szükség, ha van a családban beteg ember van, de őt el kell különíteni.

Tévhit: Maszkot csak a fertőzöttek, idősek viseljenek, másnak nem kell.

Igazság: – Ez sem igaz. A járvány ezen szakaszában sok olyan fertőződik meg aki egészséges, mégis terjeszti a vírust. Ez pont olyan, mint a biztonsági öv, én nem azért kapcsolom be az övet, mert biztosan karambolozni fogok, hanem mert csak így lehetek biztos abban, hogy ha ütközök, akkor nem fogok kiesni az autóból. Azért veszem fel a maszkot, hogy megvédjem magam, pedig nem biztos, hogy fertőzött emberrel fogok találkozni.

Tévhit: Elég, ha csak a szánkon van...

Igazság: A vírus cseppfertőzéssel az orron és a szájon át tud behatolni a szervezetünkbe. Ha a szájat eltakarjuk, de az orrot nem, akkor ott is be tud jutni. Ráadásul ha mi vagyunk fertőzöttek és az orrunkat nem takarjuk el, akkor egy nagy tüsszentéssel, köhögéssel simán meg tudunk fertőzni bárkit, aki a közelünkben van és nincs rajta maszk.

Fotó: TV2

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás