Ma lenne 76 éves, jövő hónap 23-án pedig már 21 éve lesz, hogy meghalt az aranytorkú énekesnő. Cserháti Zsuzsát sokan nagyra tartották, mégis tragikusan végződött az élete. Horváth Charlie az egyik a sok közül, akinek fájdalmasan hiányzik még most is az énekesnő.
Jövő hónapban Cserháti Zsuzsa halálának 21. évfordulójához érkezünk. A csodálatos énekesnő ma ünnepelné a 76. életévét. Még élhetne. Legalábbis sokan ezt gondolják, hiszen csupán 55 éves volt, amikor tragikus hirtelenséggel elhunyt. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg: nyelőcső véna ruptura következtében percek alatt elvérzett. Egykori barátai, tisztelői, kollégái ma sem feledik. Születésnapja alkalmából Horváth Charlie és fogadott lánya, Fehér Adrienn emlékezett meg a megszámlálhatatlan slágert magának tudható énekesnőről.
Nagyon hiányzik, de talán nem csak nekem, hanem az egész zenészszakmának, barátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik szerették a munkásságát.
„A sírja a feleségem nyughelyétől három lépésre található, ha ott járok, róla sem feledkezem meg, mindig viszek neki is virágot” – kezdte lapunknak a zenész. „A zenekarommal csináltunk neki egy csodálatos lemezt, a Hamu és Gyémánt című albumot, mi is meg fogunk emlékezni róla. Nem felejtjük. Szerintem azok sem, akiknek jó fülük van, akik kicsit értenek a zenéhez. A világ megváltozott, most már nem a zenét, hanem sokkal inkább a szöveget figyelik. Zene nincs, csak szövegelés…” – mondta a Metropolnak az énekes.
Fehér Adrienn életének egyik meghatározó személye volt Cserháti Zsuzsa. 1996-ban a sorsnak köszönhetően találkozhattak, ám sajnos csupán hét év adatott meg számukra, amikor egymás életének a részesei lehettek. Az EMeRTon-díjas énekesnő utódjaként és fogadott lányaként tekintett Adriennre, aki közelebből, és úgy ismerhette Cserhátit, ahogy azt csak kevesen.
A sorsnak nagy kegyében volt részem, mert nemcsak mint művész, hanem mint ember is az életem része volt.
„Csodálatos művész volt. Szörnyű, hogy nem tudjuk előre, mi a sorsunk” – kezdte lapunknak Adri. „Zsuzsa halála a szakmának is egy óriási csapás volt, nekem pláne.”
Emlékszem a napra, amikor elment, lesétáltam a hegyről, elindultam a nagyvilágban, olyan sokkhatásként ért a halálhíre.
„A születésnapja alkalmából találkoztam vele utoljára, ami a halála előtt egy hónappal volt. Meglátogattam, vittem neki egy ajándékot. Döbbenetes és szörnyű »élmény« volt, hogy nem sokkal később elment. Huszonegy éve lesz jövő hónapban, de olyan, mintha tegnap kaptuk volna meg a hírt: meghalt. Az olyan angyalok, mint ő, fontosak egy ország életében, sokaknak adott hitet azzal, amit csinált. Ma is Isteni élmény, ha hallgatod. Nagy hiány, sőt, egyre nagyobb. Én abba tudok csak kapaszkodni, hogy ő volt az, aki engem elindított a pályán” – mondta az énekesnő.
Adri és Zsuzsa kölcsönösen fontosak voltak egymásnak. Gyakran találkoztak, beszéltek, mondhatni mindennapos része volt a művésznő az életében.
„Én 1996-ban ismerkedtem meg Zsuzsával.”
A hét év, ami megadatott nekünk attól vált függővé találkozások tekintetében, mennyi szabadideje volt.
„A visszatérése után hála Istennek sokat koncertezett, rengeteg sikerélményben volt része. A legtöbb fellépésén ott voltam, sőt több közös munkánk is volt. Amikor megfogyatkoztak a felkérések, egyre többet tudtam vele találkozni” – mesélte lapunk érdeklődésére, majd hozzátette, nagyon sokat gondol egykori barátjára.
„Hiányzik, nagyon. Minden színpadra lépésem előtt mondok egy fohászt, hozzá és édesapámhoz. Ők ketten jutnak eszembe ezekben a pillanatokban is. A fontosabb dátumok teljesen beégnek az ember agyába, csakúgy, mint Zsuzsa születésének és halálának napja” – zárta a beszélgetést Adrienn.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre