Magyarország első számú madárgyógyásza az év 365 napján készenlétben áll, hogy segítsen a bajba jutott állatokon. A Pusztadoktor több ezer életet mentett már meg a Hortobágyi Madárkórházban, miközben sokszor szélmalomharcot vív.
A Pusztadoktor neve a 80-as évek óta egybeforrt a hazai madárgyógyászattal, és azt mondja: ennek így kellett lennie. Pedig az édesanyja tanárnő volt, az édesapja pedig vállalati fotós, ő választotta elsőként ezt a hivatást a családban.
„Ez számomra nemcsak hivatás, hanem életforma.”
Hároméves korom óta állatorvos akartam lenni, pedig pesti gyerekként csak macskát láttam közelről. Aztán amikor – kereken 40 évvel ezelőtt – Hortobágyra kerültem, ahol főleg szarvasmarhákkal foglalkoztam, az emberek elkezdték hozzám hordani a sérült madarakat.
„Megpróbáltam meggyógyítani őket, és sikerült” – mesélt a kezdetekről dr. Déri János, a Madárkórház Alapítvány főorvosa.
Ma már intézményi keretek között foglalkozik a madarakkal, de ez a küldetés egész embert kíván.
„Kötetlen a munkaidőm, sürgősség szerint osztom be a feladatokat. Hatósági állatorvosként dolgozom főállásban, és délután négy és hat között kezdek műteni. Ez sokszor eltart akár hajnali kettőig vagy tovább is” – mondta a szakember.
Csak a tavalyi évben több mint 7000 páciensük volt, legtöbbször fiatal, tapasztalatlan példányok. Az őszi-téli időszakban van egy kis idejük szusszanni, amikor a költöző madarak már elmentek.
„Van egy állandó helyettesem, és két állatorvos alkalmanként beugrik, úgyhogy ősszel elmehetek pihenni nagyjából 10 napra. De telefonon akkor is elérhető vagyok, és bármerre járok, mindig figyelem, nem látok-e sérült állatot” – árulta el a doktor.
Sokszor bántalmazott állatok is a keze közé kerülnek, olykor krimibe illő történettel.
„Éppen van nálunk egy meglőtt gólya Hajdúnánásról. Az utcában, ahol megtalálták, mindenki gyanún felül áll, a tettes mégis ott van közöttük, csak valahogyan meg kellene találni, mert ez egyébként bűncselekmény” – szögezte le az állatorvos.
A Madárparkkal éppen az az egyik céljuk, hogy az embereket közelebb hozzák a természethez, és ilyesmi ne fordulhasson elő. Legalább 20 olyan állatorvos végzett az egyetemen, akik csak miattuk választották ezt a szakmát.
„A célunk az, hogy ha valaki átlagos turistaként jön el hozzánk, akkor természetvédőként távozzon” – mondta a madármentő.
A Madárkórház Alapítvány és a hozzá kapcsolódó mentőállomások évente 300 millió forintból működnek. Voltak olyan évek, amikor a 20 állandó munkatárs a saját zsebéből is finanszírozta az intézményt. Ma már főleg az adófizetők által felajánlott 1%-okból működik a szervezet, ami csak a költségek töredékére elég, ezért nagy szükség van emellett adományokra, támogatásokra is.
Nemrég egy koreai orvos érkezett a tavaszi-nyári időszakra a Madárkórházba kisegíteni. A doktornő aggódott, hogy problémát jelent majd, hogy nem beszél magyarul. „A madarak sem beszélnek magyarul, úgyhogy elboldogul velük!” – válaszolta neki Déri doktor.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre