Így árul el mindent rólunk a mobilunk

Vasárnap jelent meg a Scientific Reports Folyóiratban a hazai kutatók, egyetemi műhelyek és mobilszolgáltatók képviselőinek közös tanulmánya, aminek két szerzője, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja és Martin McKee professzor. A kutatás az országos szintű népességmozgást vizsgálta a koronavírus ideje alatt. A kutatásban a mobilcellás megoldást használják, amihez a három nagy mobilszolgáltató céggel egyeztek meg. Az adatokat tőlük kapják, ezekhez nem társul név, így nem sérülnek a személyes adatok sem. A mobiladatok segítségével egyszerűbben figyelhető meg, hogy bizonyos időközökben hova mentek többen, illetve mennyire maradtak otthon az emberek a szükségidőben.

Az összesített adatok látványosan bemutatják, hogy bizonyos intézkedések lazításával, illetve szigorításával, hogyan változott az emberek mindennapi mozgása. Ami jellemzően mindig nagy kiugrás az emberek mozgását vizsgálva, az természetesen a hétvége, hiszen olyankor, főleg vasárnap az emberek többsége otthon van és pihen. Az adatok összevetésével létrejött diagramok alapján egyértelmű az is, hogy az emberek március 11-ével, az első komolyabb korlátozások kezdetével, elkezdtek kevesebbet kimozdulni, de az adatok a fokozatos enyhítéseket is jól tükrözik.

A kutatás egyik legjelentősebb eredménye, hogy bizonyította, az első hullám alatt tényleg sokan az üdülőhelyeken vonultak karanténba. Kezdetben ez nem volt bizonyítható tény, de a mobiladatok alapján óriási növekedés mutatható ki az első karanténidőszak ideje alatt. „ A Balatonhoz közeli települések többsége sötétben van árnyékolva a 4. ábrán, ami a mobilitási index legalább 50% -os, de bizonyos esetekben akár 800% -os anomális növekedését is jelzi”, tájékoztattak a tanulmányban. A kormány március 4-én jelentette be a legújabb intézkedéseket, aminek a köszönhetően nagyon nagy mozgás volt mérhető az országban, vagyis lényegében a szigorítások előtt sokan még széthordták a vírust.