Eperjes Károly: Marco Rossit Isten hozta Magyarországra

- Köztudottan vallásos, mit jelent önnek a kis Jézus születése?

- Római katolikusként egy nagy-nagy ünnepet - mondta a Metropolnak Eperjes Károly. - A mi egyházunknak sok szép ünnepe van, ilyen még a húsvét, a pünkösd, a Szentháromság vasárnap és a Mária ünnepnapok... De kétségkívül, a karácsonynak a keresztény egyházakban mindenütt kitüntetett szerepe van.

- Gondolom, nagyban készül rá.

-Igyekszem kívül belül jól megélni, de az ekkora ünnepeket elsősorban próbálom belülről átélni.

- Tizenkét éve Budapest, az idei évtől pedig Sopron díszpolgári címével büszkélkedhet. Sopronban a Petőfi Színház művészeti tanácsadója, de olvasom, hogy februártól a pesti Magyar Színháznál tölti be ugyanezt a pozíciót. Visszaköltözik Pestre?

- Még nem tudom. Egyelőre Budafokon lakunk. Sopron Hegykő és Budapest között ingázok már régóta. Egyébként húsz éve tiszteltek meg először a díszpolgári címmel, szülőfalumban, Hegykőn. Ami a Pesti Magyar Színházat illeti, írásban is támogattam Nagy Viktor igazgatói pályázatát. Ő ezt elnyerte és majd februári hivatalba lépésekor eldönti, hogy mit s hogy tovább. Természetesen nem ugranék el a feladat elől.

- Tudom, ön nagy futballrajongó, és nemrég szép ajándékot kapott kedvenc focicsapatától, a Ferencvárostól, és kicsit előtte a válogatottól is. Ez még karácsonyi ajándéknak is fényes.

- Igen. És hálás is vagyok érte a játékosoknak, a vezetőknek és a szurkolóknak egyaránt, hiszen megsüvegelendő mind a Fradi, mind a válogatott szereplése. De én örülök a Paks „focifilozófiás” sikerének és a Vidi újjáéledésének is. Marco Rossit pedig Isten hozta Magyarországra, most már magyar állampolgárként is.

- S a futballpályán és a színpadon is egyformán szenvedélyes ember. Fontos önnek, hogy mindenütt teljes önmagát adja?

- Igen, és magam is úgy látom, hogy tényleg szenvedélyes „boanerges” ember vagyok. De remélem valahogy csak megszelídülök, mint nagy kedvencem János Apostol.

- Megnéztem az életrajzát, s látom, február 17-én lesz a nagy nap, a hetvenedik. Nagy bulira készül?

- Én nem, de mások lehet. Egyébként korábban még számoltam az éveim számát, de hatvan fölött ennek már nem sok értelme van. Darvas Ivánnak tulajdonított híres mondását idézném. „Aki hatvan felett nem gondol a halálra, az hülye.”

- De ettől még ugye ünnep az ünnep?

- Az ünnep mindig ünnep, ha nem rontjuk el. És mint mondtam, elsősorban belülről szeretném megélni, ha Isten is úgy akarja. Megragadom az alkalmat, hogy áldott, békés szentkarácsonyt és újévet kívánjak mindnyájuknak!